 |
| Ismét útra keltünk... |
A hétvégi programunk Siófokra szólított. Még április elején beneveztünk a Tour de Pelso 76 km-es Tihany Túrájára. Pénteken utaztunk, átvettük a chippeket, a névre szóló kerékpáros mezeket, a szálláshoz a vouchert.
Elfoglaltuk a nevezéssel egy időben lefoglalt szállásunkat a Hotel Ezüstpart*** 6. emeletén, ami kritikán aluli volt... Még a két és fél éves gyerkőcünk is azt mondogatta: Anya, anya, lécci, lécci, menjünk haza zöld házunkba!! :) Nem kommentálom, életünk legrosszabb szállása volt, viszont a kerékpárokat felvihettük a szobába. :)
Reggel 7 óra körül ébredtünk. Megreggeliztünk, majd készülődni kezdtünk a 10 órási rajthoz.
Kicsit igyekezhettünk volna jobban is, mert akkor értünk a rajthoz, amikor a hangosbemondóba már elkezdtek visszaszámolni, 10, 9,... :) Nem is mi lettünk volna, ha időben odaérünk.
A palánk túloldalán voltunk és igyekeztünk átjárót találni, hogy csatlakozni tudjunk a mezőnyhöz... Közben ránk köszönt a Bori és a Sanyi, kicsit tovább haladva egy pár, majd még egy... :) Nem is tudtuk, hogy ennyi ismerős van itt... :) Az egyik párt Szilvásváradról "ismertük", ahol egy kerékpártúrán vettünk rész együtt, a másik párról pedig nem derült ki, hogy kik is ők. :( Megállapítottam, hogy kicsi ez a cangás társadalom... :)
Végre besoroltunk ééés ELINDULTUNK!! Hatalmas élmény volt! Elöl, hátul, jobbra, balra kerékpáros! :D
Nagyon örültem, jó hangulatban tekertem. Néhány km után az út bal oldalán a Sanyi és a Bori áll, defekt... Mi roppant amatőr módon, mindent a kocsiban hagytunk, sem szerszámunk sem pótgumink nem volt... Pedig a páromban felmerült, hogy jó esélyünk van nekünk is rá. Az Ő cangája túlpumpálva, sok súllyal...
A szántódi kompig együtt haladt a mezőny, annyian voltunk, hogy két kanyarral kellett minket átvinni. Mi a másodikon utaztunk. Már felszálltunk, de a Boriék nem voltak sehol. Utolsó pillanatban végül mégis befutottak, sikeres gumicsere után.
Szinte utolsónak szálltunk le a kompról. Megbeszéltük, hogy nem maradhatunk le, mert akkor nem lesz ki után menni. :) Boriék elhúztak és mi is nekiálltunk megbirkózni az előttünk álló feladattal. Jól haladtunk, 36 km-ig meg sem álltunk. Akkor viszont beiktattunk egy kis pihenőt, ettünk-ittunk, Zalán szaladgált egy kicsit. Közben lestük, hogy mennyien haladnak el mellettünk, el sem tudtuk képzelni, hogy eddig hol volt ez a sok ember. :) Megállapítottuk, hogy nem is voltunk annyira hátul... :) az is kiderült, hogy kb 100 méterrel túlhaladtunk a frissítőállomáson, ahová visszamentünk. Feltankoltunk édességgel, banánnal, itallal, pogácsával, majd újra nyeregbe pattantunk.
Az út második felében Zalán aludt egy kicsit, megküzdöttünk két emelkedővel, gyönyörködtünk a tájban, megálltunk egy szép parkban, de végül fél 5 és 5 óra között beértünk a célba. :) Hurrá! Ezt is megcsináltuk! :)
Beregisztráltak, leadtuk a chippeket, majd elmentünk az étkezősátorhoz, elfogyasztottuk a milánói makarónit, majd elheveredtünk a parkban.
6 órakor elmentünk fagyizni a sétányra s onnan tartottunk visszafelé, amikor találkoztunk a Boriékkal. Akkor futottak be a hosszútávról a férfiak. 9,5 óra alatt tették meg a több, mint 200 km-t. Gratula nekik! :)
A Zalán az ugrálóvárban folytatta, ahol addig ugrált, amíg mozdulni bírt. :) Szó szerint értendő... 7 órakor a Tomival elmentünk az akkor kezdődő sorsolás helyszínére, ahol a sorszámunkkal esélyessé váltunk a sok értékes nyeremény egyikére... Természetesen nem nyertünk, viszont a 3 fődíj sorsolására elkezdett szakadni az eső. Bebújtunk az étkezősátorba és ott vártuk meg a végét. Amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen el is állt. Hazatekertünk és az szállástól-szállásig 86 km-t tettünk meg.
Felvittük a bicajokat a szobába, lefürödtünk és senkit nem kellett ringatni. :) Már a szállásunk minősége sem érdekelt bennünket. :)
Reggel 8-kor ébredtem, apa és a Zami már az erkélyen beszélgettek. Igen, beszélgettek, mert a két és fél éves már olyan frankó kisfickó, hogy lehet vele párbeszédet folytatni. :) Ezt még nekünk is szokni kell. :D
Összekészülődtünk, megreggeliztünk, majd lementünk a partra sétálni és bújócskázni a Zalánnal.
Később feltérképeztünk a szállodát, megkerestük a wellness részleget. :) Ezt követően nyeregbe pattantunk és elindultunk vissza a Porecs térre, megnéztük a helyszínt kerékpáros dömping nélkül. :)
Fagyiztunk, jegeskávéztunk, a Zami pedig a játszótéren élte ki magát. 15 óra 30 perckor sétahajózni indultunk, melynek az árába belealkudtuk a kerékpárok szállítását is. :)
Amikor ismét szárazföldre kerültünk a szálloda felé vettük az irányt. Összepakoltunk, kijelentkeztünk, be és felpakoltunk, majd haza indultunk. Este 9 órára meg is érkeztünk!
Nagyon jól éreztük magunkat, rendkívül jó szervezésű rendezvény volt, jövőre is ott leszünk!
A velo.hu ezt írta róla: "Fantasztikus hangulatban és rekkenő hőségben került sor (most már kimondhatjuk) Magyarország legnépesebb kerékpáros, teljesítmény alapú rendezvényére 2011. június 4.-én.A Tissot Tour de Pelso (204 km), a Shimano Balaton Maraton (204 km), a PORT.hu Tihany Túra (76 km)és a Capriolo Panoráma túra (25 km) futamai 1980 indulót vonzottak, a rendezvény ezzel túlszárnyalta az eddig itthon vezető mountain-bike maraton indulói létszámát.
A szervezők részéről a 204 km-es távon az amatőr és a "profi" mezőny szétválasztása kiváló ötletnek bizonyult, egyben ez lehet a hazai országútis amatőr "versenysport" új irányvonala is, a mezőnyben mindenki nagy elégedettséggel nyugtázta, itt bizony nem kell a rajt után egyből hatvannal menni, hanem konstans tempóban is lehet teljesíteni ugyan azt a távot. A Shimano Balaton Maratonon közel ezren indultak és igen figyelemreméltó, 38 km/h-ás átlaggal teljesítette az élboly a távot. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen a futamon a kísérés (így a frissítés) sem volt megengedett, a 35 fokos kánikulában, ez tovább emeli a munka után és hétvégén bringázó, korábban profi múlttal nem rendelkező tömeg teljesítményét."
A túra! Ebben a szállástól-szállásig tartóútvonal található!
