Most fedeztem fel, hogy már a 3. alkalom, hogy az év ezen hétvégéjén a Dávid házaspárral kerekezünk valamerre. 2 évvel ezelőtt Balaton felvidék, csak a bringásfiúkkal, mi a gyerkőcökkel Tihanyba tekertünk. Tavaly a Stelvio-n voltunk, idén pedig a Mátrában.
Nem korai indulással Gyöngyösre kocsikáztunk.
A fiúk hamar elhagytak minket, de Bori is sokkal jobb formában volt, mint én. Hetek óta nem tekertem, edzeni sem voltam 3 hete és hihetetlen gyorsan ki tud esni a formából az ember.
A Kékesre fel sem tekertem, a térdem megsérült 2 hónappal ezelőtt az edzésen és azóta sem sikerült felépülnie. Nem erőltettem. Míg a többiek megtették a csúcshoz vezető utat, én lent maradva megittam egy capuccinot és megettem egy meggyes túrós rétest.
Folytatva utunkat a Galyatetőhöz értünk. Sikertelen egyeztetés következtében a Karcsi és a Bori feltekert, mi pedig nem. Én nem sajnálom, de a Zoli igen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése