Két hete terveztük a testvéremmel, hogy a Pentele híd után, a következő tekerésünk Ráckevére lesz. Nagyon vártam, nagyon készültem rá, de sajnos a tervezett napon Ő nem ért rá. Újratervezés következett a fejemben és úgy döntöttem, hogy mivel annyira készültem rá, megcsinálom egyedül. :)
11:45-kor elindultam.
Ráckevéig milliószor megálltam, fotóztam, gyönyörködtem. :) Nagyon szép idő volt, csak a szél fújt egy kicsit erősebben, mint ahogy szerettem volna. Már a fűzfás parti sétányon fagyiztam, amikor a Hugiék elindultak. Sajnos ez egy kicsit későn volt, így az együtt töltött idő minimálisra korlátozódott. 14:45-kor rendeltem meg a pizzákat és 15:15-kor vettük át őket.Nekem sajnos szinte azonnal indulnom kellett, mert így október elején már hamar sötétedik és nem szerettem volna sötétben tekerni. Így egyetlen szelet pizza elfogyasztása után nyeregbe pattantam és a Duna másik partján hazaindultam.
Lelkileg felkészültem, egy hosszan tartó rossz útra,- emlékeimben így élt a Ráckeve-Dömsöd közötti parti út. Ehhez képest egészen hamar értem el az alábbi táblát. :)
Tasson még lefotóztam egy csodálatos látványt és hazáig meg sem álltam. :) Felvettem a Huginál a pizzát és itthon megleptem vele a családot. :D
A Drágám s kapuban várt (imádom érte! ) és az volt az első kérdése, hogy csak nem Ráckevéről jössz így? :D :D
Remek nap volt, kicsit sajnálom, hogy nem tudtam ez élményt megosztani senkivel. Az út feléig élveztem a magányt, a zenét, de hazafelé már kifejezetten magányosnak érzetem magam.
Mindezzel együtt is boldog vagyok, hogy megcsináltam.:)
