Bizony-bizony 15 ezer letekert kilométer...
Kicsit több, mint 6 év... Azt hiszem kezdem magam egy kicsit kerékpárosnak érezni. :) Szerelem volt ez első alkalomra, mégis lassan jutottam el ide, ahol most tartok...
Kicsit több, mint 6 év... Azt hiszem kezdem magam egy kicsit kerékpárosnak érezni. :) Szerelem volt ez első alkalomra, mégis lassan jutottam el ide, ahol most tartok...
Emlékszem az első kerékpáromra. Sárga volt és no name... Utáltam, nem is használtam. Egy szükséges "rossz" volt az életemben, kizárólag "muszáj"-ból ültem rá és igyekeztem úgy csinálni, hogy 10 évben csak egyszer legyen az a bizonyos muszáj. Kisfiam második tavaszán éreztem azt, hogy milyen jó lenne egy olyan kerékpár, amelyre szívesen ülök, szívesen ültetem a gyermekem és szívesen "levegőzünk" együtt. Eladtam a sárga szuperbike-t és megtaláltam az utódját. Akkor fontos szempont volt számomra, hogy mély belépésű legyen, könnyen tudjak le és felszállni rá, nehogy elessek a gyermekkel együtt. Egy bordó színű schwinn csepel kerékpárra esett a választásom. Bennem él még az érzés, amikor először ráültem, először tekertem vele. Egy álom volt az előző cangához képest, fülig érő szájjal vittük haza. Gyorsan felkerültek rá a kiegészítők és csak tekertem... Először a városban, majd a szomszéd településig, majd a legközelebbi nagyvárosig. Mindez másfél hónapig tartott, mert ez idő alatt kialakult bennem az igény a napi mozgásra és vágytam egy NEM bevásárló biciklire.
A következő kerékpárom a "véletlennek" köszönhetem. Páromnak kerestem egy trekking kerékpárt, elmentem egy hirdetésre és ott láttam meg, próbáltam ki azt a kerékpárt, amely később 6 teljes évig volt hű társam. Hatalmas szerelem volt, elképzelni sem tudtam volna jobb és kényelmesebb kerékpárt. Az első időszakot, -beleértve az első telet is- az utcán töltöttem. Mindennap tekertem, mindennap a Dunáig. 26 km-t. A második tél közepén úgy gondoltam, hogy a hideg időszakot "kihúzom" az edzőteremben, így biztosítva magamnak a napi mozgást, majd kora tavasszal ismét nyeregbe pattanok. Ez nem jött össze, mert valahogyan a teremben ragadtam... Ezután már csak a tavaszi, nyári és őszi hétvégéken tekertünk, gyakran családosan, kényelmes tempóban. Semmi edzés jellege nem volt a dolognak, kirándulós tekerések voltak. Ez év tavaszán történt ebben változás...
Talán meg sem tudom mondani, hogy miért? Több ok terelt engem vissza a nyeregbe. Egyik, hogy az utolsó évben annyira megemelte az edzőm a bérlet árát, hogy minden alkalommal rossz érzéssel vettem meg. Valamiért a hangulat is elromlott a teremben, talán amiatt, ahogy az edzőnk kezelte az újonnan létrehozott sportegyesületi teendőket, de az is lehet, hogy amiatt, hogy a "régi" edzőtársak lemorzsolódtak, tele voltunk új arcokkal. ki tudja miért de kerestem a lehetőséget a feltöltő, doppingoló mozgásra. Elkezdtem ismét egyedül tekerni. Heti 2x még terembe mentem, a többi napokon tekertem. Ezzel esett egyidőbe az is, hogy egyik ismerősünk is kerékpározni kezdett, szintén edzősen és nem túrázósan. Ő hívta fel a figyelmem arra, hogy a "Te átlagod is csak 20 km/h körül mozog!" S mivel bennem munkálkodik erősen a versenyszellem, ezt a "szégyent" nem hagyhattam :D Elkezdtem szépen, fokozatosan növelni az átlagomat. Időnként majd belehaltam, de feltornásztam 25-26 km/h környékére, egyedül tekerésnél. Ha párosan tekertünk akkor tudott egy kicsit ennél jobb lenni. Közben pedig felfedeztem, hogy az a kerékpár, ami túrázáshoz tökéletes volt, edzéshez már nem annyira. Hirtelen kicsi lett, nem tudtam már vele fejlődni. Így kezdtük el keresni ismét kerékpárt és nagyon hamar rátalált a párom Wilire. Háááát, kérem szépen, el sem tudom mondani a különbséget! Most vele vagyok szerelembe esve. (pirulós szmájli) Gyönyörű, és ha tekerem akkor megy! Egy picit odalépek neki és már 30 km/h-val megyünk! :) Tegnap teszteltem magam, mentem egy mitistudokkihoznimagamból kört. 30 km-ig jónak ítéltem magam, 29,9 km/h átlaggal értem Ráckevére, ezzel fordultam. Kb. 10 km-ig még tudtam magam valamennyire tartani, 29-es átlaggal zártam a 40 km-t. Ott már fáradt voltam, nehezen ment az utolsó 20 km. Végül az órám szerint, -ami pontosan a kerékmérethez van beállítva- 28-as átlaggal értem haza, egyedül 62 km-en. Ez applikáción kevesebb, valamiért mindig kevesebbet mér, mint az órám. STRAVA - 63 km
Szóval teljesen más dimenzióban tekerek vele. Boldoggá tesz, feltölt, megnyugtat, doppingol és még sorolhatnám a pozitívumokat. A lélekápolást is elérem vele, gyönyörű tájak, suhannak a fák mellettem, a fülemben jó zene, napfény és más már nem is kell... Kicsit több, mint 1 hónapos és máris 1448 km közös utunk van. Juhéééé!!! S még mennyi lesz!
15 ezer km az összesen megtett távom, ebből 1448 a Wilierrel. :) Idén 6.434 km-t tekertem és csak júniustól "nyomom" igazán. Most valahogy hideg ide- vagy oda, nincs kedvem leszállni róla. Tekerek minden nap. Különösképpen most, hogy a nyereményemből téli ruházatot vettem.
Apropo!! Nyeremény: még nem is ejtettem szót róla ezen helyen, hogy a mychallenge oldalon regisztáltam, ahol az alábbi versenykiírásnak kellett megfelelni.
"KILOMÉTERKIRÁLY BRINGA KIHÍVÁS
A Kilométerkirály bringa kihívás egy havonta újra induló, kilométer gyűjtő online kerékpáros verseny, amelybe bármikor becsatlakozhatsz és a részvétel teljesen díjmentes!
Kinek ajánljuk?
Montisoknak, országutisoknak, fixiseknek, BMX-eseknek, libakergetősöknek, BUBIsoknak, városi ingázósoknak egyszóval mindenkinek, aki bringázik. Mindenkinek ugyanakkora esélye van nyerni. Úgyhogy nyeregbe!
Gyűjtsd kerékpároddal a kilométereket és nyerj havonta értékes nyereményeket!
Minden hónapban 2 darab nyeremény kerül kisorsolásra. 1 db nyeremény illeti a Kilométer Királyt, tehát azt a résztvevőt, aki a legtöbbet tekerte egy adott hónapban. A fődíjat pedig kisorsoljuk azok között, akik teljesítették az adott hónapra meghatározott saját célkitűzésüket. ( Bejelentkezés után a saját profil oldaladon minden hónapban tudsz saját célkitűzést megadni. )
A mychallenge a közösségi sportolás új dimenziója.
Tedd magad próbára különféle sport-kihívásokon és nyerj havonta értékes nyereményeket!
Mindenzt díjmentesen!
Vágj bele most!
RAJTAD MÚLIK!
Szeptemberben is regisztráltam, októberben is. Szeptemberben 1022 km-t tekerten, októberben 1202 km-t.
November elején rákeresek az oldalra, hogy megnézzem ki lett a nyertes. NEM HITTEM A SZEMEMNEK!!!! Ez a látvány fogadott:
Nagyon-nagyon boldog vagyok... még sosem nyertem semmit, pláne nem ekkora nyereményt! Választhattam vásárlási utalványt is, és mivel bringánk már van egy pár, így nem is volt kérdés számomra, hogy melyik legyen. November 11-én 11 órakor kaptuk meg a nyereményt, melyet leginkább téli ruházatra költöttünk. Kabát, nadrág, sapka tették ki az összeg nagy részét. Tartalmazott még az összeg Wilinek küllőcserét, kerék centírozást és egy átvizsgálást is a szervizben, valamint pulzusmérő övet, montis nadrágot, pedált. Nagyon örülök, és tavasszal folytatom a kihívást! (Télen szünetelnek.)
Jelenleg itt tartok kerékpáros pályafutásomban és éppen ma este néztem át egy idei év időfutam versenyének időeredményeit, hogy bepozicionáljam magam, hiszen jövőre (párom ötletére lecsapva) versenyekkel kacérkodom. :) Érmeket és kupákat szeretnék és nem leszek csalódott, ha jövőre ez a vágyam még nem valósul meg. A következő év megfelelő lesz versenytapasztalatokat szerezni és majd később kiderül, hogy mit is tudok kihozni magamból. Egy hónapja ülök országutin, most kezdem felépíteni magam, de ha arra gondolok, hogy tavasszal még valóban 20 km/h körüli átlaggal tekertem, akkor ez nekem reményt ad arra, hogy képes vagyok még tovább fejlődni. Megteszek érte mindent és meglátjuk...
