2021.08.13.
Idei uticélunk Montenegró... A magyar és szerb részeken eseménytelenül, elég gyorsan átértünk. A határokon semmi extra. Az izgalom Montenegróban kezdődött.
Montenegróban nincs autópálya. Nincs autóút. Van egy kétsávos lélekvesztő, telis - tele kanyarokkal, amin most az egész világ közlekedik. Mindenki Montenegróban nyaral. Mert itt nincs korlátozás. Sehol. Semmire. Semmilyen igazolást nem kérnek a határoknál, a boltokban elvileg kell maszk, de senki nem kéri számon, ha nincs. Így aztán inkább nincs maszk az embereken, mint van.
17 napra indultunk, de csak első 4 - re foglaltunk szállást, a többit itt rögtönözzük, hangulattól függőben. Szóval 4 éjszaka Zabljakban, a House in Forest apartmanban. Az apartman a dupla fürdőszobájával, a konyhai felszereltségével, a kényelemes ágyaival 10 pontos, ahogy a környéke is.
Tara folyó és kanyon
CSEND és nyugalom 
Magunk mögött hagyva a napi rohanást és nyüzsgést, pár napra visszavonultunk a hegyekbe, egy fenyőerdő 
kellős közepébe. 6 km-re a legközelebbi város minden zajától. Az érzés leírhatatlan... Olyan csend van, amilyet még nem hallottam soha. A légy sem rebben, szél sem susog... A fenyő illata... a
napsütés... a távoli hegycsúcsok látványa a fenyők mögött... Tökéletes a feltöltődéshez.
kellős közepébe. 6 km-re a legközelebbi város minden zajától. Az érzés leírhatatlan... Olyan csend van, amilyet még nem hallottam soha. A légy sem rebben, szél sem susog... A fenyő illata... a napsütés... a távoli hegycsúcsok látványa a fenyők mögött... Tökéletes a feltöltődéshez. 
Bármikor visszatérnék habozás nélkül. Az esték ugyan hűvösek voltak, vacsorázni nem mindig volt hol, az éttermek tömve voltak, órákat jártunk egy szabad asztalért, de ezzel együtt is fantasztikus volt a Durmitor Nemzeti Park szélén.
'' Durmitor hegyei Montenegró északi részén húzódnak, a határhoz közel. A Durmitor legmagasabb csúcsa, a Bobotov Kuk. Az itteni vidék jellemző növényei a fűfélék és a törpefenyő, valamint a mohák különböző fajtái. (Wikipédia) ''
A Durmitor Nemzeti Park hegyein átkelni lélegzetelállító. Egyrészt mert gyönyörű, másrészt mert félelmetes. A keskeny út, ami alig szélesebb, mint 1 autó, de két irányú a forgalom rajta. Amikor szembe jönnek, akkor vagy a több méter mély szakadék szélére kell húzódni vagy a sziklafal tövébe. Egyik sem vicces. A másik, ami miatt félelmetes hogy mindez kb. 50 km hosszan!! Durva, de gyönyörű.
A Nemzeti Parkban található a Nevidio kanyon is, ahol vidám, de "au"-gatós órákat töltöttünk. Köves és sziklás patak medrében igyekeztünk a szurdok mélyére jutni, mezítláb, miközben a vizicipők a kocsiban főttek a napon. 
Sajnos erdőtűzek erre is vannak...
A fenyveserdei nagy nyugalomban lefoglaltuk 7 éjszakára a következő szállásunkat, melyet 12 órával azelőtt lemondtak, hogy elfoglalhattuk volna. Aggódtam, hogy megvan a baj, tele az ország, s hiába foglaltunk, nem lesz hol aludni, tölthetjük kocsiban az éjszakát. Bookingon semmi számunkra megfelelő. Több órás keresés után végül találtunk és foglaltunk egyet, de az aggódás végig bennem volt, vajon meglesz - e, amikor odaérünk?
Virpazarban megálltunk hajózni a Skadari tavon.
A parton valójában szétnézni sem volt lehetőségünk, mert az útelágazásnál már elkaptak minket és hajózni invitáltak. Az elsőt még leráztuk, de a második nyert. Minket és a pénzünket egy hajózásra.
Minket és a pénzünket egy hajózásra.Szép a tó körüli nádas, a vízi növények sokasága, a madárvilág, de a hajózás csalódás volt számomra. Mindazok amiket ígértek, csak messziről voltak láthatóak, nem vittek minket közel.
Szóval, több órás szerpentines, hajózós turné után megérkeztünk Ulcinj-be, a Delfini Holiday Homes nevű szállásra. Éééés nem mondták le!!!
Az apartman megfelelő, csodaszép pálmafás környezetben, de amint kiérek az útra, rettegni kezdek, hogy elütnek. Vagy ellopnak, vagy elvisznek szemetet szedni, akkora halmokban áll a mindenféle hulladék. Elképesztő, de ez itt senkit nem stresszel.
A beach-ek előtt lévő standcucc árus eladja a rózsaszín flamingót, kiveszi a dobozból, felfújja és a dobozt ott hagyja. Minden eladott darabét. A helyi adóhatóságnak elég lenne kimenni és megszámolni a hulladékot. ☺️ Ide nem kell online kassza. Szó szerint, ahol keletkezik a szemét, ott esik ki a kezükből.
De a kukákat sem értem... Van aki eljut a szemetével a konténerig, de bele már nem dobja. Az üres konténerek mellett vannak a szemét kupacok, folynak ki az útra.
A szállásadó jó arc, nem átverős, és itt mindenki jó arc, kedves, segítőkész, vendégszerető. Sok itt az albán, némelyikük kicsit ijesztő, szerintem csak azért, mert otthon már belénk nevelték, hogy az ilyen fazonoktól félni kell. Fél napig szemmel tartottam a faszénen kukoricát sütő pasit is, mire rászántam magam, hogy vegyek egyet. 😊
A város fele vezető úton van egy pékség, a Sofra, benne egy szimpatikus csaj, Zalánra tekintettel nem engedte kifizetni a vásárlásainkat. Végtelen hálás vagyok. Köszönjük Aferdite!
Egy másik boltban legot kaptunk ajándékba.
A matracot köszönömért felfújják, a kutya miatt nem szólnak, legalább 7 beach-en voltunk. Bármely étteremben ettünk, sehol nem volt probléma, hogy velünk van. Szóval kedves és laza népség. Egyetlen pékségbe nem engedték be, viszont addig kint felügyelete az ott dolgozó, amíg vásároltunk.
A közlekedés itt igen izgalmas, nem érdemes nagyon részt venni benne, mi inkább bicajoztunk, az is elég szórakoztató. Folyton dudálnak, mennek amerre látnak, előznek, ha belátják az utat, ha nem. A dugók hatalmasak, a kocsisorok állnak, élmény mellettük bringával eltekerni.
Ami magyarként megszokhatalan, hogy a boltok vasárnap zárva vannak. 
De miiiééért??? Két vasárnap is hatalmas bevásárlásra indultam és kifejezetten rosszul esett a zárt ajtó, üres parkoló. Viszont előnyt jelentett a közlekedésben, nem volt dugó. A harmadik vasárnapra a Zoli megtanulta, hogy nincs nyitva semmi! Én még akkor sem...
De miiiééért??? Két vasárnap is hatalmas bevásárlásra indultam és kifejezetten rosszul esett a zárt ajtó, üres parkoló. Viszont előnyt jelentett a közlekedésben, nem volt dugó. A harmadik vasárnapra a Zoli megtanulta, hogy nincs nyitva semmi! Én még akkor sem...A 7 éjszaka kevésnek bizonyult, ennyi idő alatt nem unták meg a fiúk a homokos tengerpartot és pedig a mesés óvárost. A szállasadó örömmel és olcsóbban biztosította további 4 éjszakára ugyanazt az apartmant, így Budva és Kotor egy későbbi nyárra tolódott. Nem sajnálom, mert jó volt lelazulni, jó volt, hogy nem kell feszített tempóban helyről - helyre járni.
A legkedvesebb időtöltés az óvárosokban csatangolás volt számomra. Megunhatatlanul bolyongani a szűk sikátorokban, lenyűgöző, magával ragadó az élmény, érzés. Ott járni, ahol őseink is, elgondolkodni az életükről, elképzelni mai fejjel az akkori létet. Látni, hogy kövekből mikre voltak képesek, felfedezni az épületeket, templomokat a romok között.
Különlegesek az olajfa ligetek is, az öreg fák törzsein az idő látványos alkotásokat végzett. Több száz vagy ezer éves, de az internet szerint akár 2000 éves fák is élnek itt, hangulata van közöttük sétálni, érdekes érzés.
Az Ada Bojana szigetre is bekukkantottunk, érintve így Montenegró legdélibb pontját. Az Ada név szerb-horvátul folyami szigetet jelent. A szigetet a Bojana folyó deltája alkotja. A mindössze 4,81 km2 területű szigetet nudista fürdőzők uralják.
A Nagy strand, vagyis a Velika plaža az internet szerint az egyik legnépszerűbb homokos strand az Ulcinj Riviérán. A 13 kilométer hosszú strandon akár 15.000 ember is elfér. Állítólag a strand homokja gyógyító hatással bír, például a reumás betegségeket, ízületi gyulladásokat vagy izom fájdalmak kezelésére alkalmas. Élvezhetjük a mediterrán növényvilágot és az érintetlen vad természetet is. Az egyenletesen mélyülő vízének köszönhetően ideális hely ez a kisgyermekes családok számára. A part mentén hotelek, sportpályák és játszóterek várják a nyaralni vágyókat. Akik egy kis izgalomra vágynak, kipróbálhatják a sárkányrepülőzést vagy széllovaglást is. A strandon találunk napágyakat, napernyőket, öltözőket, zuhanyzót, wc-t és parkolót is. Ha pedig a nagy pancsolásban megéheznénk vagy megszomjaznánk, vagy egy jó kis koktélra vágynánk, éttermek és kávézók is nyitva állnak a beach-en.
Annyira fantasztikus itt a tenger, hogy az évek óta tartó víziszonyomat is félretettem. :D A vizicipőket elő sem kellett venni, sehol egy kő, egy hínár, egy sün, egy medúza...Csak a homok, a homok ,a homok és a tenger. 13 km hosszan. Valami egészen elképesztő! A fiúk minden nap alkottak valamit a homokból, napról -napra szebb alkotások láttak napvilágot.
Nagyon jó megélni azt, hogy hol itt, hol ott vacsorázunk. Az ételek mindenhol finomak, a capuccino-ról nem mondható el ugyanez. A Magyarországon megszokotthoz képest légyegesen kisebb a választék. Szinte mindenhol egy A4-es lapra ráfér a teljes kínálat. A Miješano meso és a Teleći kotlet lett a kedvencem.
Kedves felszolgálókkal találkoztunk mindenhol és leginkább a teraszon fogyasztottunk. Egyetlen alkalommal fordult elő, hogy csak bent volt lehetőségünk leülni, ahol kifejezetten zavart a cigifüst. Végtelen hálás voltam, amikor Magyarországon betiltották az éttermekbena dohányzást, de már kezdett természetes lenni. Most is ismét felszínre tört bennem a hála érzése. :)
Az utak minősége szuper jó, a magyarhoz képest mindenképp. Sok a kisbolt, a háznál kialakított üzletetek, a pékség, a helyi zöldárus. Nincs minden faluban bevásárlóközpont, mi Voli - ban és Franca - ban voltunk, mindkettő széles kínálattal rendelkezik, leginkább a húsok, sajtok tekintetében. Az üdítő és és a 1,5-es ásványvíz viszont nagyítóval keresendő, illetve nagyon szegényes a kínálatuk. Nem sikerült a miértre magyarázatot találnom.
A 17 nap alatt 3 szálláson voltunk, ebből kettőnek a konyhai felszereltsége nagyon szegényes volt, bár nem is volt fő szempont a választásnál, hiszen az éttermi szolgáltatások magas minőségűek, elérhető áron. Előre megfontolt szándékkal rendszeres étterem látogatást terveztünk és követtünk el, eltérően eddigi szokásainktól. Egyéb tekintetben az apartmanok megfelelőek voltak, jól éreztük magunkat mindenhol.
A haza út 2 napos volt, első nap Mojkovacig utaztunk.
A vacsora közben foglaltuk le az egy éjszakás szállásunkat.
Éppen beköltöztünk, amikor esni kezdett és hatalmas zivatar keletkezett. Órákon keresztül esett, féltem, hogy reggel a völgyben csak úszva lehet közlekedni. :) A villámlásokat hamar követték a dörgések és a hang megmozgatta a faházat, ágyat, mindent. Kicsit ijesztő, de érdekes volt.
A szálláson kértünk reggelit, ami fantasztikus volt. Friss, forró, lángos tésztából készült fánkok, sonka, helyi sajt, frissen préselt málna és málna dzsem, abba sem tudtuk hagyni a fogyasztásukat.
:)
j
A kimaradt részek, Budva, Kotor jövőre.... :)
