Zalán évfolyama Szlovákia tett osztálykirándulást, melyre lehetőséget kértem és kaptam, hogy én is részt vehessek.
A kirándulás témája a Gömörben és a Szepességben a Rákóczi-szabadságharc történelmi és II. Rákóczi Ferenc életének meghatározó helyszíneinek felkeresése, a Felvidék keleti tájainak, városainak, kulturális és épített örökségének megismerése.
2022.05.18.-án reggel indultunk 61 diák, 6 pedagógus, 2 buszvezető kíséretében.
Első programként a füleki várban tettünk látogatást, ahol Koháry István várkapitány a végsőkig kitartott a török ellen, és a 38 hónapos kemény fogság sem törte meg, mindvégig hű maradt uralkodójához és elveihez Börtönévei alatt verseket írt, amelyeket szabadulása után ki is adott.
A füleki vár, Palócföld legnagyobb vára
Fülek (Fil’akovo) impozáns várromja a város közepén magasodó vulkáni bazaltkúpra épült. A nagy terjedelmű erődítmény néhány bástyája, egy nagy tornya és sziklába épült vastag falai maradtak meg az utókornak. A falakról csodás kilátás nyílik a 70 %-ban magyarok lakta kisvárosra és a környező hegyekre.
A vár története
A valószínűleg már a tatárjárás előtt meglévő várat írásos emlékek először 1246-ban említik, amikor is egy Fulkó nevű rablólovagtól vette el a várat IV. Béla király. Ezután tulajdonosai sokszor változtak, a huszita, majd a török időkben, a magyar végvárat folyamatosan erősítgették, azonban 1554-ben mégis elfoglalta a török, sőt az egész Ipolymentét magában foglaló török szandzsák közigazgatási központja is lett, a füleki bég vezetésével. A várat 1593-ban sikerült a törököktől visszaszerezni. Az 1600-as évek számítottak a vár fénykorának, több vármegye is itt tartotta gyűléseit. A várhoz fűződő legnevezetesebb esemény 1682-ben történt, amikor is itt kiáltották ki királlyá Thököly Imrét, miután a Habsburgok elleni felkelést kirobbantó fejedelem a törökök segítségével bevette Füleket. Sajnos röviddel ezután Thököly a várat felrobbantotta, nehogy a császáriak kezére kerüljön. A vár azóta is romokban van.
Kora délután Rozsnyóra érkeztünk, ahol megtekintettük a Bányászati múzeum kiállítását. Az intézmény egy 1910-ben épült szecessziós épületben működik, geológiai, természetrajzi, bányászati és kohászati tárlattal. A modern bányászati technológiát a Gömörben rengeteg bányát nyitó Andrássyak honosították meg.
A több mint száz éves rozsnyói Bányászati múzeum, Szlovákia három specializált bányamúzeumának egyike és a járási honismereti múzeum szerepét tölti be. Célja nemcsak a bányászat és a kohászat emlékeinek őrzése, de különböző diszciplínák gyűjteményének az őrzése is.
A bányászat és a kohászat tárlata Gömörön(Gemer) az 1905-ben épült, erre a célra szolgáló, impozáns épületben található, amely a hozzáférhető anyagok alapján Közép-Európában a bányászat és kohászat muzeális művészetének legrégebbi épülete. A geológiai-ásványtani részben Gömör lelőhely-térségeiből származó értékes ásványok keltik fel a figyelmet. A bányászati és kohászati technikát ismertető részben a látogató ezen szakágak fejlődéséről egy egységes képet kap, elsősorban a gömöri térséget illetően.
A legértékesebb kiállított tárgyak közé a középkori bányász kéziszerszámok, munkaeszközök, fa bányaszivattyú, vontatóteknő, fúró, mérő és világító technikai eszközök tartoznak.
A kiállítás összefüggő, egységes és egyedülálló részét képezik az épület pincehelységeinek Bánya-munkahelyei, ahol a látogató konkrét elképzelést szerezhet a munkafeltételekről és a bányász földalatti munkájának módjáról.
A Szlovák Karszt (Slovenský Kras) és a környező térségek természeti kiállítása a múzeum érdekes területének különféle nem mindennapi természeti adottságait mutatja be. 1904-ben épült épületben van elhelyezve, mint ún. Ferenc-menedék (Františkin útulok).
Az élettelen természetnek szentelt kiállítási rész a Szlovák karszt geológiai arculatának változásait dokumentálja, ásványok, kőzetek és kövületek részleteivel egybekötve. Figyelemreméltó a földszíni és földalatti karsztképződmények dokumentálása is, főleg a Domicai és a Gombaszegi barlangoké. Az élő természettel foglalkozó következő rész növény és élővilágát a mocsárterületek biotóp közösségei, mezőgazdasági megművelt szántóföldek és erdők, karsztok és sziklafalak képviselik.
Történelmi kiállítás – prezentációs múzeumi depozitár a Bányászati múzeum gyűjteményének legszebb és legértékesebb múzeumi tárgyait mutatja be. A számukat csak a terület nagysága korlátozza és hogy ne keltse a felgyülemlett anyagok látszatát, szabadon szemléli az egyes muzeális diszciplínák által besorolt gyűjteményeket és részben az anyagokat is. Az ilyen módon elkészített prezentációs depozitár lehetőséget nyújt ugyanazon besorolás néhány tárgyának egymás melletti elhelyezésére. Jó példája ennek a 11 darab, különböző típusú és anyagú rokka besorolása. A látogatónak így lehetősége nyílik, egyazon téma variációit megtekinteni. A kiállításon több mint 4000 darab muzeális tárgy van elhelyezve.
A Múzeum után a főtéren megnéztük Andrássy Franciska Gróné szobrát.
Andrássy Franciskát tulajdonképpen Andrássy Dénesnének, leánykori nevén Hablawitz Franciskának hívták, és a közeli betléri kastély – államosítás előtti – utolsó tulajdonosának felesége volt. Rozsnyón a Vakok és Siketnémák Intézetének alapítója, iskolák, kórházak támogatója, a szegények segítője. Ez adja a szobor témáját és erre utal a talapzat 4 oldalán olvasható eredeti felirat is: \\\"Az özvegyek árvák ügyefogyottak jóságos szívű támogatójának közadakozásból emelte Rozsnyó város hálás közönsége a hitélet - népnevelés - művészet nagylelkű pártfogójának\\\".
A rozsnyóiak közadakozásából emeltetett szobor, Szamovolszky Ödön és Horvay János szobrászművészek alkotása 1905-ben készült el. Anyaga fehér márvány és gipsz. A szobor a szecesszió stílusjegyeit viseli magán. A szoborcsoport legmagasabb pontján, egy talapzaton van a grófnő mellszobra. Kezeit imára kulcsolva tekint le a talapzat előtt álló férfialakra, aki védőn karol át egy kislányt és egy meztelen kisfiút. A férfialak a Vasárnapi Újság 1905/45. száma szerint Jézus ábrázolja, de elterjedt az a feltételezés is, amely szerint a grófnő által segített szegények jelképe ő is, mint ahogyan a két kisgyerek. Andrássy Franciska szobrát fehér márványból, míg a három másik alakot gipszből készítették.
A szobrot a kommunizmus idejébe eltávolították a térről. 1993-ban restaurálták, majd ismét visszahelyezték eredeti helyére a főtéri Tűztorony elé.
A város főtérén magyarul is ki van írva a tér neve:
Ezután elsétáltunk a kálváriadombra, ahonnan elénk tárult a Sajó-völgy panorámája. Az első építményt, hét stációt és a mai ormos kápolnát 1741-ben építtették a rozsnyói jezsuiták. A XX. század 30-as éveiben épült újabb 14 stáció színes majolika domborművekkel, amelyek a mai napig üzemelő, Pécsett található Zsolnay-manufaktúrából származnak.
Utunkat folytatva Krasznahorkaváralján megkerestük az Andrássy Dénes gróf és felesége, Franciska jótékony misszióira emlékeztető, a Krasznahorka vára alatt 1898-ban elhelyezett méretes emléktáblát, amely az Andrássy-birtok alkalmazottai részére alapított nyugdíjalap létrehozását dokumentálja. Sétát tettünk a renoválás alatt álló vár tövében.
Utunk mai napi végső állomása Berzéte, Lovasudvar Panzió, amely a csoport egyik felének szálláshelye.
Egy tartalmas nap után, 21 óra előtt a szállásunkra érve kiosztásra kerültek a szobák.
A vacsora elfogyasztása után Rigó Béla nemezelő és kosárfonó avatta be a gyerekeket a gömöri kézművesség rejtelmeibe.
2. nap: 2022.05.19.csütörtök
Korai reggeli után ismét programok várnak ránk.
Ma Kassára utaztunk.
Felkerestük a rodostói házat, amely a nagyságos fejedelem törökföldi emigrációjának állít emléket. Megtekintjük a népszerű kiállítást, amely a szabadságharc vezetőjének mindennapjait, személyes tárgyait, valamint a kelet hangulatát eleveníti fel.
Kassa magyarok által egyik leglátogatottabb nevezetessége Rákóczi fejedelem rodostói házának a pontos másolata, mely a középkori városfal erődrendszerének legrégebben megmaradt részlete, a Hóhérbástya udvarában áll. 1943-ban építették fel a fejedelem ebédlőházának mását, mely ma a Kelet-Szlovákiai Múzeum népszerű kiállításaként mutatja be a szabadságharc vezetőjének mindennapjait, személyes tárgyait – a rodostói kelet hangulatával fűszerezve.
Az emlékház története
Ferenc József császár engedélye után, a magyar országgyűlés döntésére, 1906-ban II.Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait hazaszállították, Kassán a Szent Erzsébet-dóm kriptájában helyezték örök nyugalomra. A városra azért esett a választás, mert a fejedelem nemcsak többször megfordult a városban, de a felkelés irányítását is intézte innen. Ugyanekkor (1906) került haza 24 ládában a rodostói ház ebédlőjének berendezése, majd a világháború sodrásában kalandos körülmények között lezárva egy pincében a feledés homályába merült. Az évtizedekkel később előkerült tárolókat Lux Kálmán már 1908-ban elkészített tervei alapján csak 1942-ben használják fel, ekkor kezdődnek meg a Hóhérbástya toldaléképületében az emlékház kialakításának kezdeti munkálatai, befejezésére azonban csak jóval később, a rendszerváltás után 1990-91-ben került sor. 2006-ban, a fejedelem újratemetésének 100. évfordulóján Rákóczi emlékművet emeltek az udvaron, a büszke magas kőszobor egy Brazíliából hozatott 8 tonnás kőtömbön áll.
Majd a dómban megkoszorúztuk a nagyságos fejedelem, valamint édesanyja, a munkácsi hős Zrínyi Ilona, és gróf Bercsényi Miklós generális szarkofágját.
A Felvidék legszebb gótikus katedrálisa, Rákóczi fejedelem végső nyughelye
A fennmaradt gótikus templomok sorában a kassai dóm, vagy teljes nevén a Szent Erzsébet-székesegyház a felvidéki Kassa városának szimbóluma, ami nemcsak a régió, de a közép-európai egyházi építészet kétségkívül párját ritkító alkotása. A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár, legnépszerűbb látnivalója pedig vezérlő fejedelmünk II. Rákóczi Ferenc kriptája.
A székesegyház története
Helyén már a 13. században egyhajós plébániatemplom állott, miután ez porig égett, több emberöltőn keresztül tartó munkálatokba kezdtek. Az eredeti alaprajz Xanten városának Szent Viktor dómja, ez a minta már akkor öthajós elképzelést mutat, ám ezt csak évszázadokkal később éri el. Nagy formátumú patrónusai Zsigmond és Mátyás király voltak, legszebb részletei ekkor készültek. Az újabb tűzvész nem kímélte az épületet, így ismét átalakítások és újratervezések évtizedei után Steindl Imre (a budapesti Parlament tervezője) 1877-96 között alakíttatja öthajóssá a templomot. Ekkor épül az északi hajó alá a Rákóczi-kripta, nemzeti zarándokhelyünk. 1980-tól szinte folyamatos a templom felújítása, a munkálatoknak nagy lökést adott, hogy a város 2013-ban elnyerte a Kulturális Főváros címet.
Kassa gyönyörű...Másfél óra szabadidő a városban.:) Zalánnal fagyizni mentünk.
Megkóstoltam a juhtúró fagyit... :D Finom!
A szabadidő egyéni eltöltése után Sáros várához indultunk. Évszázadokig Sáros vára volt a megyeszékhely, és fészke egyúttal a királyi várispánnak is. 1642-ben került vásárlás útján I. Rákóczi György tulajdonába Sáros vára, aki reneszánsz stílusban építtette tovább. A vár alatti kastélyban fogták el II. Rákóczi Ferencet 1701. április 18-án, de hívei megszöktették, Lengyelországba menekült, onnan tért vissza később, hogy a felkelés élére álljon.
Nagysárosról a domb lábánál lévő parkolóig mentünk busszal, onnan a jelzett sárga turistaút mentén gyalogosan sétáltunk az aszfaltúton egészen a várig. Oda-vissza 6 km, a szintkülönbség + 230 m. Erre a sétára Zalán nem tartott a csoporttal, a busznál maradt 2 másik társával és egyik tanárnénivel.
A látvány bámutalos....
Este vacsora és alvás...
3. nap: 2022.05.20. péntek
A mai program a Szádelői-völgy... az UNESCO Világörökség részét képező vadregényes szurdokvölgyben kirándultunk. A hasadék legérdekesebb képződménye a 105 méter magas különálló sziklacsúcs a Cukorsüveg.
A csoprot egy része felkapaszkodott az egyik kilátósziklára is, ahonnan beláttuk az egész völgyet. A csoprt másik része lent maradt a pataknál.
Utunk a Szádelői völgyön és a Barkai hágón át Barka falujába vezetett, 11,5 km, 602 m szintkülönbség, a kilátószikla megmászásával együtt.
A Gömör-Tornai-karszt leglátványosabb szurdokvölgye
A Szádelői-völgy a Gömör-Tornai-karszt legszebb és legnépszerűbb kirándulóhelye. A karsztvidék szlovákiai oldalán, a magyar határtól pár kilométerre fekvő 3 km hosszú, 2-300 méter mély, látványos szurdokvölgyben gigászi, vakítóan fehér mészkősziklafalak, tornyok közt, bájosan zúgó erdei patak mentén követjük a kényelmes tanösvény útvonalát, majd felkapaszkodunk a Szádelői-fennsík idilli karsztplatójára, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a szurdok vad sziklabirodalmára.
A busz a Szádelői parkolóból Barkára jött a csoportért.
Délutáni programunk a "gömöri Ravenna": Andrássy Franciska és Dénes mauzóleuma Krasznahorkaváralján egy "mesebeli palota": egyedülálló szecessziós műemlék, carrarai márvány és színpompás apró mozaikok ezreinek felhasználásával. Építését 1904 őszén fejezték be. Koszorút helyezünk el Andrássy Dénes és felesége, Franciska sírjánál.
Szecessziós síremlék a krasznahorkai vár tövében
A különlegesen szép, szecessziós stílusú Andrássy-mauzóleumot, müncheni művészekkel, 1904-ben építtette Krasznahorka ura, Andrássy Dénes felesége, Franciska számára.
A mauzóleum
A szecessziós rotundaszerű épület építéséhez a világ különböző márványbányáiból szállították a legjobb minőségű anyagot. Az épület külső vonásaiban az egyiptomi és a bizánci-ravennai építészetre emlékeztet. A bejárat fölött hatalmas dombormű látható az Andrássyak címerével. A belső teret két carrarai márványból faragott szarkofág uralja, rajta a házaspár: Hablawetz Franciska és Andrássy Dénes portréja.
A mauzóleum kupoláját apró, aranyfüsttel bevont, velencei üvegdarabokkal díszítették, az ablakok pedig csiszolt achátlapokból készültek. A térhatású oltárkép Szent Franciskát ábrázolja, 6000 színes márványdarabból áll.
Az egymillió aranykoronába került épület munkáinak számláit a munka végeztével a gróf elégette. A mauzóleum parkjában a család kedvenc tacskójának bronzszobra Stróbl Alajos munkája. Az épület előtt gróf Andrássy Dénesné márványszobra látható.
Andrássy Dénes és Franciska
Gróf Andrássy Dénes (1835-1913), a krasznahorkaváraljai mauzóleum építtetője, Magyarország és később az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb nemesi családjának, az Andrássy család fiatalabb, monoki ágának utolsó férfi leszármazottja volt.
Az ifjú gróf az 1860-as évek elején, bécsi tanulmányainak idején, ismerkedett meg későbbi feleségével, a polgári származású bécsi opera énekesnővel, Hablawetz Franciskával (1838-1902). Dénes szülei tiltakozásának ellenére 1866. április 6-án Pisában házasságot kötöttek.
Dénes ezzel a rangon alul kötött házassággal megszegte a nemesi hagyományokat, ezért apja megfosztotta az elsőszülöttnek kijáró jogaitól. Feleségével ezután külföldre mentek, felváltva éltek Bécsben és Münchenben. A grófi pár sokat utazgatott, gyakran visszatértek Pisába, és feltételezhető, hogy meglátogatták Ravennát is. Dénes annyira megszerethette a ravennai építészetet és művészetet, hogy később egy monumentális és ragyogó mauzóleum építése mellett döntött.
Miután fivére után édesapja is elhunyt, 1872-ben végül Andrássy Dénes örökölte meg a hatalmas vagyont. A gyermektelen házaspár vagyonából több millió koronát fordított jótékony célokra, Magyarország legjótékonykodóbb családjának számítottak.
Dénes és Franciska házassága harminchat évig tartott, amelynek Franciska 1902. október 26-án Münchenben bekövetkezett halála vetett véget. Ideiglenesen ott is temették el. A grófon bánat és mély gyász lett úrrá. De nem csak ő gyászolt, hanem az egész rozsnyói vidék is. Úgy döntött, feleségének egy nagyszabású, önálló kriptát építtet, amelyben majd ő is ott nyugszik az oldalán.
Ezután Csucsomban, egy 600 fős kis településen bányászati tanösvényt néztünk meg. Tanösvény, a helyi bányatörténet technikai emlékein keresztül. Tartalmaz egy régi alagutat és egy középkori bányászati létesítmény másolatát, amelyet a Rozsnyói Metercia festménye alapján építettek.
Visszaérkezvén a szállásra vacsora előtt még a hagyományőrző íjászat fortélyaival ismerkedhettünk meg és íjászversenyt rendezünk. :)
Ezután vacsora és pihenés következett.
4. nap: 2022.05.21. szombat
Reggeli után Késmárkra utaztunk, az evangélikus templomban megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc nevelőapjának, Zrínyi Ilona második férjének, Felső-Magyarország fejedelmének, a kuruc vezérnek, gróf Thököly Imrének a szarkofágját. Meglátogatjuk az UNESCO Világörökség részét képező cipszer fatemplomot is. Az egyedülálló faépítmény tiszafából és vörösfenyőből épült egyetlen fém alkatrész felhasználása nélkül
A háttárben a Magas-Tátra...
Késmárkon két evangélikus templom áll egymás szomszédságában. A nagyobb, feltűnőbb, újabb épület a 19. században épült. Vörös kupoláját jól látni a város körüli dombokról. A mellékelt képen látható harangtorony ehhez az épülethez tartozik. Magyar szempontból nevezetessége, hogy itt található Thököly Imre sírja.
A cikk a továbbiakban az evangélikus ótemplomról, más néven fatemplomról szól. Az előbb említett újtemplom mellett szerénykedik. Kívülről vakolt, így az sem feltűnő, hogy faépületnek azért nagy.
Ez az evangélikus templom Szlovákia épített kulturális világörökségének részét képezi. A Szentháromság tiszteletére emelt, eredeti állapotában látható fatemplomban napjainkban is evangélikus istentiszteleteket tartanak.
Ezután ellátogattunk Lőcsére, ahol Jókai Mór A lőcsei fehér asszony c. művének története elevenedik meg. A régi városháza épülete a reneszánsz világi építészet legjelentősebb remekművei közé tartozik a Szepességen. Ma a Szepesi Múzeum működik benne, melyet belülről is megismerhetünk.
A lőcsei Szepesség Múzeuma több mint 120 éves történelemmel rendelkezik és a leglátogatottabbak közé tartozik Szlovákiában. Igazgatása alá négy kiállítás tartozik:a Történelmi városháza, Pál mester Háza, Szepesség képzőművészete és a Szepesi vár.
A lőcsei Történelmi városháza
A városháza épülete a Pál mester tér (námestie Majstra Pavla) közepén helyezkedik el. Reneszánsz árkádjaival kelti fel a figyelmet. Déli oldalán a polgári erények allegóriája található, melyek a város polgárait ékesítették.
A történelmi városháza Lőcse szabad királyi város gazdagságának és hatalmának jelképe volt. Itt határozott a választott városi tanács a város és annak lakosai sorsáról.
A városháza belsejét városházi helyiségek alkotják tartóoszlopokkal és impozáns előcsarnokkal, az emeleten található boltíves, csillagos boltozattal.
A kiállítás Lőcse város történelmének van szentelve - kezdeti fejlődésének, virágkorának, valamint jelenkorának. A történelmi jellegű tárgyak Felső Szepes gazdag népművészeti alkotásaival vannak kibővítve.
Alkalmanként különböző előadásokat és kiállításokat tartanak itt.
Lőcse városa felett magasodik a 781 m magas Mária-hegy. Minden évben július elején a legnagyobb keresztény zarándoktalálkozó helyszínévé válik. Katolikus hívők tízezrei adnak hálát Szűz Máriának a hegytetőn található, a 20. század elejéről származó neogótikus Mária-templomban. A templom alatti rétről a Szepesség lenyűgöző panorámája tárult elénk.
Utunkat folytatva a Márkusfalvi kastélyt kerestük fel. Márkusfalva a szászok közül egyedül bárói rangig emelkedő Máriássy família székhelye volt több évszázadon keresztül. A család kastélyában bútortörténeti múzeumot alakítottak ki, amely a Szepesség több kastélyának berendezéseit is tartalmazza. A gyönyörű freskókkal díszített nyárilak (Dardanella) rezidenciában billentyűs hangszerkiállítás tekinthető meg. Felvidéken egyedülálló, ugyanis csakis hazai hangszerkészítők munkáit mutatja be. Dicső váruk romjai a falucska felett magasodnak.
A szállásra érkezve a vacsora várt ránk. Imre tanárúr jóvoltából megkóstolhattam a juhtúrós sztrapacskát, mint nemzeti eledelt. Nagyon köszönöm, nagyon finom volt. :)
5. nap: 2022.05.22. vasárnap
Az utolsó reggelink elfogyasztása után a Szilicei-fennsíkon felkerestük a szilicei jégbarlangot, melynek monumentális bejárata szabadon megközelíthető. Ahogyan egyre lejjebb haladunk a bejárat felé, szinte minden méteren érezzük a levegő fokozatos lehűlését, lent pedig itt-ott előbukkanó jégcseppek fogadnak. Szabadon látogatható, de csak a bejáratig. Maga a barlang le van zárva a látogatók elől. Ez a kis séta oda-vissza 2 km, 50 m szintkülönbséggel.
Utolsó programunk Rimaszombaton volt. Rimaszombat a Gömöri-medence északi peremén, a Rima-folyó völgyében fekszik.
Református temploma 1784-ben épült empire stílusban, tornya 36 m magas. Itt nyugszik Ferenczy István szobrászművész, sírján Eurydiké szobra áll.
Itt született 1850. szeptember 8-án Blaha Lujza színművésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, a nemzet csalogánya.
Utolsó programunk a gömör-kishonti múzeum meglátogatása volt.A múzeumot 1882-ben létesítették. Elsősorban a történelmi Gömör (Gemer) és Kishont (Malohont) régiókra összpontosul. 1996-tól a roma kultúra dokumentálására is, nemcsak a gömör-kishonti régióban.
A rimaszombati múzeum Szlovákia ötödik legrégebbi múzeuma. 1910-től kezdődően az 1850-ből származó egykori tüzérségi kaszárnya épületében székel. Az épület Miksa Ferenc építész alkotása, aki a Rimaszombat városában található számos középítmény tervezője.
A gyűjteményi alapot 62 832 tárgy alkotja. Rendkívül értékes a múzeum 32 745 könyvet számláló történelmi könyvalapja. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma 2005-ben 70 darab 16. századi régi kiadványt történelmi okirattá nyilvánított. Az állandó honismereti kiállítás, amely 1979-ben készült, átfogó képet ad a Gömör-kishonti régió történelmének és természetének gazdagságáról és sokrétűségéről.
A legegyedibb és a látogatók számára legvonzóbb gyűjteményes tárgyak egyike a 21. – 25. uralkodói dinasztiából (időszámításunk előtt 1087–664) származó, Tasheritnetiakh nevű hölgy Abusír el-Meleku lelőhelyről származó múmiája. Ez egyike a Szlovákiában található öt egyiptomi múmiának. 1910-ben Süteő-Munkácsi István földbirtokos, jogász és utazó hozta Rimaszombatba több más, egyiptomi és kis-ázsiai útjai során szerzett tárggyal együtt, s még ebben az évben a múzeumnak adományozta.
Itt búcsúztunk el idegenvezetőnktől, aki az elmúlt 5 napban végigkísére utunkat és rengeteg fantasztikus információval látott el minket.
Este 7 óra magasságában érkeztünk ha. Fáradtan, de fantasztikus élményekkel gazdagodva.
