Ennek is el kellett jönnie 😊 Egyedül egy 200 km-es BRM túrán. 🫠 Természetesen nem egyedül neveztem rá, de társaság nélkül mentem. Szegedről indult a túra Szerbia felé. A határon az átjutás kereken 1 órát vett igénybe, ami azt eredményezte, hogy feszült lettem, izgultam amiatt, hogy tudom-e teljesíteni a túrát 13,5 óra szintidőn belül, hiszen majd vissza is kell jönni egy másik határátkelőn. Mivel utolsóként kaptam vissza a személyimet, rádöbbentem, hogy utolsó vagyok 🤣🤣🤣 Elkezdtem felzárkózni és behozni a elvesztegetett időt. Először egy elektromos motort előztem, aztán egy lovaskocsit 🤣 jól kezdődik... - gondoltam 😁 Zentán utolértem néhány túratársat, Palicson még párat. A határnál is voltak néhányan, és kb. 10 perc alatt visszajutottunk az országba. Ekkor már 110 km körül jártunk. Az következő EP-nél (133 km) vált szét a két táv (200 km és 400 km), majd eseménytelen 50 km következett. Az utolsó, kb. 20 km kiváló minőségű (sohavégetnemérős😅) kerékpárúton vitt vissza Szegedre.
Meglepően jól bírtam, aggódtam ugyan, de utólag már látom, hogy nem volt miért. Szeretem nagyon a társaságot, de volt annak varázsa, hogy saját tempóban tudtam haladni. Megközelítőleg sem fáradtam el annyira, mint szoktam, talán holtponton sem volt. Mély semmiképpen sem. ☺️ Jó volt ezt is megélni ❤️❤️❤️❤️ 10 óra 33 perc alatt értem célba, amivel - figyelembe véve a határátlépéseket - teljesen elégedett vagyok ☺️ Jó nap volt ☀️204 km (bruttó 10:33, nettó: 8:14)
