A fiúkat otthon hagyva, édeskettesben terveztük a mai napot, tekintettel a túra nehézségére. 7,5 évesen még nem teljesíthető. 8-kor indultunk és Mecseknádasd volt a célállomás autóval. Megérkeztünk, leparkoltunk, kipakoltunk ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉS elindultunk. :) Visszafelé természetesen, hogy begyűjtsem a Mecseknádasd táblát! :P
Alig pár méter után már egy emelkedőn is találtam magam, ahová természetes toltam a bringát. A nagyon meredek szakasz után már tudtam tekerni, de nagyon süppedős volt a talaj, folyton azt néztem, hogy: Lapos a kerekem??? De nem volta az, csak az érzés volt olyan, meg sem tudtam szokni. Nehéz volt benne tekerni.
Nyomtuk a km-eket, többé-kevésbé haladtunk. Zoli szerint lassan, mert folyton "tökölök" . :) Letértünk a tervezett utunkról, hogy megnézzük az Etelka forrást és megtöltsük a kulacsokat. Ez roppant jó ötletnek bizonyult, mert mellette volt egy vadászház, ahol a vadászok "ünnepeltek" . Nagyon kedvesen invitáltak magukhoz egy kis pálinkázásra, mi pedig roppant kedvesen elfogadtuk. Így esett, hogy utána nagyon mosolygósan álltam a túránkhoz és egyáltalán nem éreztem azt, hogy rohannunk kellene bárhová is. :)
:) :) :) :) :) :) :) :) :) :)
A Zengő a Mecsek legmagasabb csúcsa. Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott tájain fekszik, magassága 682 méter. Déli szomszédja a Hosszúhetény fölé magasodó Hármashegy. Alkotó kőzetei a permi homokkő, a jura és triász kori mészkő.
Nevének ma már ritkán használt helyi ejtésváltozata Zöngő, középkori neve Vas-hegy. A lábainál elterülő mai és egykori települések: Hosszúhetény, Kisújbánya, Pécsvárad, Pusztabánya, Püspökszentlászló, Zengővárkony, Zobákpuszta.
A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora kötődik. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete.
Sikeresen felvittük a bicajokat. Esély sem volt tekerni, hiszen egyrészt elképesztően meredek, másrészt a fák gyökerei miatt meglehetősen lépcsős. Mire felértünk a pálinka hatása már sehol sem volt. :)
A Zengő csúcsán kis beton kilátótorony található. 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtette mérőtoronynak, a következő évben azonban a turisták előtt is megnyitották.[1] A torony tetejéről ritka szép panoráma nyílik a Dunántúl déli részére. A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyre hivatkozó felirat tiltja (2010. július 14.).
A kilátótól alig száz méterre látszanak a Zengővár romjai. A környékbekiek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus legendája. Máré vitéz elment csatázni, a hosszú távolléte miatt az őt elveszettnek gondoló fiatal felesége megcsalta a szomszéd Miklós-vár urával, akitől leánya is született. A lány már felserdült mikor Máré hazatért, és mérgében mindkét várat rommá ágyúztatta, a párt és a 12 kádnyi aranykincset is betemették a romok. Mindenki elpusztult de a vétlen lánynak a nép fantáziája egy különös túlélést biztosított: száz évente egyszer van mód rá hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnyekké változó lányt és akkor a kincs is az övé lesz.
Néha magát a csúcsot is Zengővár néven említik. A vár a hegytető ovális platóját valamikor majdnem teljesen elfoglalta. Körben – kivéve a déli oldalt – meredek hegyoldalak vannak.
Első tudományos felmérését 1992-ben Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el (korábban, a 20. században kincskeresők ástak kutatógödröt).
Mára már alig láthatóak a középkori vár romjai, (az itt talált edénytöredékek 13. századiak), de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. Kárpáti Gábor régész 1994-ben római bronzfibulát talált a Zengővárnál. A hegy lábától nem messze húzódott a római korban a fontos aquincumi út, Hosszúhetény határában római villát tártak fel, a falu területén pedig római kori pénzeket találtak.
A sziklába vágott árokkal ás sánccal is körülvett középkori várat valószínűleg a tatárjárás után építhették, teljes területe 105×70 méter, az árkon belüli terület 75×45 méter volt. Egyetlen, háromszintesre tervezett lakótornya volt, 15 méteres külső átmérővel és 2,5 méter vastag fallal.
A Zengővár maradványait megtekintette Kitaibel Pál, a vidék élővilágának első részletes leírója is, amikor országjárása során, 1799 szeptemberében erre járt, és igazi botanikusként meg is jegyezte, hogy körülötte dúsan nőtt az aranyos fodorka és az édesgyökerű páfrány.
Visszafelé sem lehetett tekerni, legalábbis azon a szinten, amelyen mi kerékpározni tudunk. Így vissza is cipeltük őket. :) Sajnos felfedeztem közben, hogy térdem nem javult meg, a lefele terheléstől fáj. Ez nagyon elszomorított, hiszen azért is pihentettem a nyáron az edzést, hogy helyre jöjjön térdem. Látszólag ennek semmi értelme nem volt. :(((
A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.
Kisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye a „magyar Svájcként” is emlegetett Óbányával köti össze a falut.[1] A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is.
Története
A falu 2012-ben ünnepelte fennállásnak 250. évfordulóját.
Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe)bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek. A falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. (A Pusztabánya-dűlőben, a Hosszúheténybe vezető erdei út mentén több 18. századi üveghuta maradványa található.)
A kisújbányai üveghuta 1762-1784 között működött. Sváb lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu templomát 1794-ben építették. A falu a Kisújbánya nevet a kiegyezés után kapta a Neuglashütte fordításaként és a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül.
A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen, az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható vályogházakat, szerszámaikat is maguk készítették még a 60-as években is.
A szocializmus alatt a kistelepüléseket elsorvasztó állami politika Kisújbányát is majdnem eltüntette a föld színéről, mint néhány más baranyai kistelepülést. Az általános iskolát és a boltot felszámolták, közutat nem építettek (csak földutak voltak a lovaskocsiknak). A falu út hiányában elsorvadt, és a lehetetlen helyzetbe hozott német őslakosság elvándorlásra kényszerült. Az 1970-es évek elején a falu gyakorlatilag két év alatt néptelenedett el. A falucskát elhagyók közül sokan Hosszúhetényben építettek új otthont példamutató összefogással.[2]
Kisújbányai házaikat üdülőnek vették meg, főként városi emberek. Az üdülők tulajdonosai őrzik a hagyományos építészeti formákat, amire a tájvédelmi törvény is kötelezi őket. 1988-ban megalakult a Kisújbányai Baráti Kör nevű civil szervezet, mely 2000 óta alapítványként működik.
Nevezetességei
Mecseki tájkép Kisújbánya közelében
A Cigány-hegyi kilátó
Római katolikus templom: A barokk templomot 1794-ben építették és Szent Márton püspöknek ajánlották. A templomot és 1914-ben készült Angster orgonáját 2010-re adakozásból és önkormányzati pénzből felújították
Borsi-Lakatos László szobrászművész szoborparkja a falu központjában
Heritesz Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész „Kisújbányai asztal” című alkotása a falu főterén
Bakó László szobrászművész Szent Márton szobra a falu Cigány-hegy felőli bejáratánál és Nepomuki Szent János szobra a főtér melletti patak hídján
A Béke–forrás a falu közepén, az út mellett található, vizét a szomszédos házak hasznosítják.
Temető a falu határában.
Cigány-hegyi kilátó (524 méter). Épült 1980-ban Buzás Endre földmérő tervei alapján, felújítva 2007-ben Ripszám István, a Mecseki Erdészeti Zrt. Pécsváradi Erdészet igazgatójának megbízásából, Ottó Gábor építészmérnök tervei alapján.
Turistaút Óbánya felé. A Kisújbánya és Óbánya közötti erdei ösvény a Keleti-Mecsek egyik legszebb túraútja. Természeti képződmények: Tündérlépcső, más néven Ferde-vízesés (a hegyi patak vízeséssé szélesedő szakasza), Csepegő szikla (mohával borított barlangüregek, a falaikból előtörő forrásvízzel).
Anna-pihenő a közeli erdőben. Virág Ferenc pécsi püspök építtette.
Rövid gyalogtúra innen Pusztabányára a feltárt 18. századi üvegfúvó kemencékhez (az egyik működőképes).
Rövid túra a helyreállított középkori Márévárba.
Kissé továbbhaladva pillantjuk meg a völgy első számú látványosságát, a Ferde-vízesést. Ferdeségét a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésével hozták létre. Ezen a helyen a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize.
 |
| Ez a kép lett a legújabb kedvencem :) Gyönyörűűűűűűűűűű!!! :) |
Óbánya
Két domb között, a völgyben végigfutó patak partján épült az egyutcás falucska. Óbánya Bonyhád és Pécs között a 6-os főút mellett található, 177 lakosú falucska. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetben elhelyezkedő település lakóinak zöme német (sváb) nemzetiségű. A falusi emberek élő nyelvként használják otthonaikban és a közösségi életben is a már-már szinte elfeledett sváb nyelvet és féltve őrzik és ápolják népi hagyományaikat. A kicsiny falu már jó száz esztendeje híres a fazekasairól, az általuk készített dús mintázatú faragott, karcolt edényekről. A hajdani helyi mestereknek állít emléket a Fazekas kiállítás. Az utca kiemelkedő épülete a középkori templom. A területet több jelzett turistaút is keresztezi, a környező hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei. Különösen szépek a Stein-malomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy kis vízesései.
A Kelet-Mecsek gyönyörű, védett erdőivel körbeölelt keskeny völgyében fekszik Óbánya. A falu különös hangulatú, egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az Öreg patak fut végig. A házsorok szépen rendben tartott portái többségükben tornácos parasztházakból állnak, az udvarokat általában a hegyoldalba mélyülő pincék zárják. Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni.
A magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly díjat, 1992-ben. A sok éves hagyománnyal rendelkező Német Olvasókör Egyesület a falu történetét, hagyományait óvja. A Fő utca 70. számú egykori lakóházban ma helytörténeti kiállításon mutatják be az egykori használati tárgyakat, a helyi viseletet, de itt látható a híres óbányai fazekasság bőséges gyűjteménye is.
A cserépedény-készítés mesterségét ma is többen űzik, de a Teimel József és Keszler István műhelyeiben még hagyományos eljárást néhol már modernebb elemekkel ötvözik.
A községben számos szálláslehetőség közül választhatunk, van kemping, vendégház, de magánházaknál is megszállhatunk. Ebédelni a kisvendéglőben lehet, kedvünkre való programot pedig mindig találhatunk a faluban.
Értékeink
A területet több jelzett turistaút is keresztezi, és a környező hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei. Különösen szépek a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy kis vízesései, melyeket a különböző keménységű kőzetekben a patak eróziós hatása alakított ki. A völgyben található Csepegő-szikla igazi látványosság, mely a természetjárók gyakori találkozóhelye. A terület növény-és állatfajokban gazdag, több ritka faj termő-illetve élőhelye.
Két domb között a völgyben végigfutó patak partján épült az egyutcás falu. Az utca kiemelkedő épülete a középkori templom.
Útjai 80%-ban portalanítottak. A település vezetékes ivóvízzel ellátott. Szennyvízcsatorna van. A község telefonellátottsága minden igényt kielégítő: egy nyilvános fülke mellett a lakások kétharmadában találhatunk telefont.
Élénk gazdasági életről Óbányán nem beszélhetünk. Ennek előnye, hogy környezetszennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytattak a településen. A nagy hagyományokkal rendelkező kézműves fazekasok mellett csak a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás egységei vannak jelen.
Jó néhány turisztikai és idegenforgalmi létesítményt is megemlíthetünk. Mecseknádasd felől közeledve az Imhof-tanyával szemben találhatjuk a Bambi kemping-et, melyet egy Hollandiából ideköltözött család üzemeltet. Falu határának keleti szélén épült, a Zölderdő panzió és vendéglő, melyet családi vállalkozásban működtetnek. A település nyugati nyúlványaiban, valamint a külterületen húzódó összeszűkült völgyben szintén üdülő jellegű funkciók telepedtek meg: a Turistaház az Öreg Malomhoz 35 férőhelyes vendégháza mellet különböző gyermektáborokat és pihenőházakat, erdei turista- és kulcsosházakat találhatunk. A falu központjában a kocsma és a bolt a Jéhn család vállalkozásában működik.
Mecseknádasd-Öreghalász-patak-Etelka forrás-Bak völgy - Zengő (682 m) - Cigány - hegy (524 m) - Kisújbánya - Öreg-patak mentén Óbánya - Mecseknádasd. 38 km 1060 m szint
