Randonneurs Hongrie -Kiskunság Maraton - 100 km

Pár héttel ezelőtt rábukkantam egy szimpatikus teljesítménytúra sorozatra. Azért keltette fel a figyelmem, mert vannak rövid(ebb) távjai is, nem csak 200 km vagy afölötti. 3 túrát kell teljesíteni egy kupához. A legkönnyebbel kezdődik a sorozat, a Kiskunság maratonnal. Bár 2 hete voltunk ugyanazon a környéken, de az én drága párom szó nélkül nevezett velem, csakhogy kedvembe járjon. :) 

Óra 4:45-kor csörgött, autó 5:35-kor gyújtáson. :) A terveimhez képest egy kicsit késtünk, 7-től lehetett indulni és pár perccel később érkeztünk. Így csak távolról láttam az első indulókat. 9-ig lehetett rajtolni, a saját szintidőnk terhére. 

Kipakolás, összekészülődés után bementünk a pékségbe, ahol a elintéztük az adminisztrációt. 7:20-kor indultunk.

Hideg volt és már reggel nagyon fújt a szél. Kettő fokot mutatott a hőmérő. Téli ruházatba öltöztünk, én úgy készültem, hogy biztosan nem kell vetkőznünk, hiszen max. 14 fokot jósoltak, megspékelve egy kis esővel és viharos erejű széllel.

Kiskunmajsáig szembe fújt a szél, nem tekertünk extra átlagot. Eleve úgy terveztem, hogy összegyűjtöm  a táblákat, nagy eséllyel nem fogok erre járni a közeljövőben. 

Az első pecsételő állomásunk Kiskunmajsán a Piknikségben volt. Itt fogyasztottuk el a reggelinket, a világ legfinomabb szendvicse formájában, egy nagyon finom kávé kíséretével. Ezek később meg is tették a hatásukat, mert alig bírtam tőlük tekerni. Majsa után hátszeles szakasz következett, Zoli hamar 35-38 km/h sebességgel tekert és én alig értem vele. Egy darabig nem tudtam eldönteni, hogy fogok hányni vagy nem. :) Végül megúsztam...

 Ópusztaszeren volt a második pecsételőhely, könnyen megtaláltuk. Az igazolás megszerzése után kicsit elidőztük, nézelődtünk fotóztunk.

 A pihenő után folytattuk utunkat, még hátszélben, de én továbbra is erőtlenül. Megtanultam, hogy legközelebb elszállítom magammal a finom falatokat, semmiképpen nem eszem meg ilyen korán. 

 Látható, hogy minden fotózható szösszenetnél megálltunk, de ezen helyek mellett nem lehetett csak úgy eltekerni. Meg kellett örökíteni, hogy emlékeinkből vissza tudjuk idézni. Hiszen:

"Azért fényképezünk, mert nem tudunk beletörődni, hogy minden elmúlik, hogy lehetetlen megismételni egy, már átélt pillanatot. Azért fényképezünk, mert tudjuk magunkról, hogy felejtünk"📷📱

 Tömörkény előtt utolért két srác és ránk kiáltott egyikük, hogy jönnek mögöttünk többen, nyugodtan álljunk be mögéjük! Úgy megijesztett, hogy csak na. :)  A tábláig nem értek utol, ott pedig megálltunk. Ekkor haladtak el mellettünk és már a nyomukba is eredtünk. Nagyon hamar utolértük Őket, de ismét bebizonyosodott, hogy nem lehetünk valami jó társaság, mert 1-2 km után kiálltak előlünk. :) Ismét kettesben haladtunk tovább.

Húsvéti díszítés...  nagyon-nagyon tetszik! :) 

Pecsételőlap, mindkettőnké, az érvényes pecsétekkel

OKLEVÉL

Finish time: 12:40, ami azt jelenti, hogy bruttó:5:20:00, nettó: 4:14:24 idő alatt sikeresen  teljesítettük a 107,8 km hosszú túrát. Várjuk a névre szóló érmeket! :) 

 STRAVA