2016. július 24., vasárnap

Gaja patak, Gaja szurdok, Csókakői vár, Károlyi kastály

Ez lesz az első igazán terepes túrám az új családtaggal, és első abban is, hogy ma először hagyjuk ilyen hosszú időre egyedül illetve ilyen távol a fiúkat. 


Indulásra készen. :) 


Megérkeztünk az optimális helyre, bringák már útra készen. Fehérvárcsurgót választottuk, hogy az útvonal utolsó része a patak legyen, attól vártuk a legnagyobb élményt. :)  Még egy utolsó ellenőrzés a telefonon és már nyeregbe is pattantunk.  Pillanatok alatt elértük a település szélét. 

Ragyogó időben, jó minőségű, semmiképpen nem sík aszfalton tekertünk, vidáman.
 Egy egészen pici kitérőt tettünk a kedvemért, hogy begyűjthessem a Magyaralmás táblát is. :)
 Hamarosan búcsút inthettünk asz aszfaltnak és nagyon széles murvás úton kerekeztünk tovább.


 Ennek végén jobbra fordulva, ismét aszfalton kerekeztünk Csákberényig.
Itt megnézhettük a híradásokban is szereplő metrókocsit, melyről ezt olvastuk:
 "A kocsi megvásárlásnak kettős célja volt:
1. Zsemlye Ildikó "A Földből kitörő metrókocsi" művészi alkotásának "főszereplője".
2. Az utókornak megőrizni egy darabot az orosz járművekből, megmenteni a 144. metrókocsit a fémhulladékká válástól, a megsemmisüléstől."




 Csákberény egy virágos település.

 Ezután kilométereken keresztül jó minőségű, csendes úton haladtunk, szinte folyamatosan felfelé. Alig találkoztunk emberrel, mindössze 5-6 fő járt arra.













 Felértünk az aszfaltos út végére. Reménykedtünk valami szép kilátásban, de erdő volt körös-körül. Zoli úgy döntött, hogy Ő akkor is kilátást akar és a TILOSBA ment. :)


 Ez a látvány fogadta:






 Innen tovább tekerve kezdődött a "terep". Kis barátságos, jól tekerhető erdei csapások formájában.


Majd egy szurdok következett, csapásoknak már semmi nyoma. :) 








 Ezeken a köveken sikerült elesnem, úgy tűnik, hogy egy túra- egy esés rendszerbe kezdek beállni. :) Nem ütöttem meg magam, úgy meglepődtem, nem is volt semmi előjele, fel sem tudtam rá készülni. Egyik pillanatban még kerekeztem, a másikban meg már a sziklákon voltam, a bicaj első kereke előtt és épp fejbe akart vágni a hátsó kerék. Láttam amint közeledik felém, de a nem lendült át a holt ponton, így visszaesett. Elgörbült a váltó és nem váltott rendesen, de erre csak később jöttem rá, mert itt már nem volt bátorságom felülni. Néhány 10 m volt még hátra és kiértünk egy tisztásra. 





 Itt felfedeztük, hogy a várhoz ismét felfelé kell menni. Találtunk kutat, kulcsot töltöttünk és indultunk fel. Itt derült ki, hogy a váltom nem jó. ledobta a láncot. Szerelni kellett és sikerült jobb állapotba hozni, de a végpontokon nem lehetett használni. Így is sikerült feltekerni. 

Csókakői vár bejárata







A vár látogatása ingyenes volt. Visszatértünk a tisztásra és úgy döntöttünk, hogy ott ebédelünk, uzsonnázunk. :) Amíg a hátizsák tartalma előkerült, addig a drágám az ülésemet igazította. 



 Evés és pici pihenő után indultunk kávézni! :)




A messze távolban, a dombon látszanak a tornyok, ahol fent voltunk. 


 Megtaláltuk a kávénkat is:
Sok időnk nem volt kávézgatni, mert az idő rohamosan telt. Újra nyeregbe pattantunk és tekertünk tovább.











Fantasztikus tájakon, fantasztikus környezetben jártunk. Akár merre néztünk, gyönyörű volt. Feltekertünk az Alba -Regia forráshoz  és a kilátóhoz is. Bár itt nem mindenhol tudtam tekerni, tolnom kellett. Nem volt hosszú így aztán annyira nehéz sem. :) 











      
 Leérve a pisztrángos tóhoz ismét frissítés következett. :) 


 Elhagyva a Gaja Völgyi tájcentrumot a csurgói víztározót céloztuk meg.



 A bringám már elfáradt, szegény állni sem tud! :D
 Utunk végső állomása a Károlyi kastély.

"A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt, Károlyi György megbízásából. Károlyi György 1877-es halála után a kastélyt a másodszülött fiú, Viktor örökölte. 1888-ban a kastély tulajdonosa Károlyi Gyula, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezőjének és első elnöke lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály politikus, a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő, Károlyi György nagyapja volt. Károlyi József, Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, országgyűlési képviselője nevéhez fűződik az épület díszudvar felőli homlokzatának, 1910 körüli eklektikusbarokk átalakítása, amely az U alak közepére tervezett, íves elliptikus bővítésével megváltoztatta a homlokzat összhatását. Ekkor került a középrészbe a könyvtárterem. Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, aki a második világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa volt. A második világháborút követően a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártalanítás nélkül államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Majd állami nevelőotthonként működött egészen az 1980-as évekig1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Jelenleg a kastélyban működő kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja. A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása” érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével. Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját. Az alapítvány tudományos és kulturális tevékenységével egy időben a Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt a kastély rendezését folyamatosan végzi." Wikipédia

                                                                                                                                                                                  
Károlyi-kastély
Károlyi-kastély (3637. számú műemlék) 7.jpg
TelepülésFehérvárcsurgó
Épült1844 – 1851
ÉpíttetőKárolyi György
ÉpítészHenrich Koch, Ybl Miklós
Stílusklasszicistaeklektikus,barokk
CsaládKárolyi család

Tulajdoni helyzetmagyar állami
tulajdon
FenntartóMűemlékek Nemzeti Gondnoksága













A park 40 hektáros arborétum jellegű. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak. 2014-ben uniós források felhasználásával, mintegy 240 millió forintból megkezdődött a kastélypark felújítása. A felújítás első ütemében megújul a park központi része, fákat, cserjéket telepítenek, megvalósul a korábban kiszáradt tó rekonstrukciója, valamint újjá építik a hidakat és a kerti pavilonokat." Wikipédia






Körbejártuk a gyönyörű kastályparkot is, majd visszagurultunk az autóhoz. Székesfehérváron még felkesetük  a KFC-t, hogy a fiúkat meglepjük egy kis csirkével. Ekkor más este 9 óra volt, fél 11-re értünk haza. Arra a kérdésünkre, hogy hiányoztunk-e? azt a választ kaptuk a kicsitől: -Háááát... nem nagyon!!!! :D 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése