Éjjel még volt egy zivatar, érzékeltem egy kicsit, de aludtam tovább. Ma is 8 órakor ébredtem. Reggeli alatt eldöntöttük, hogy a mai úticél Vodice lesz. Összekészülődtünk és útnak indultunk.
Vodice, a Sibeniktől mintegy 12 kilométerre, északra fekvő üdülővároska az évek során jelentős és élénk turisztikai központtá fejlődött, amely továbbra is szép jövőnek néz elébe. A kisváros igen kedvező helyen, egy hosszan elnyúló öbölben található, amely nyugatról a Burovik-foknak, keletről pedig a Vrulja-öbölnek köszönhetően nyugodt fürdőzést és felejthetetlen vízi sportélményeket kínál. A gyönyörű strandok mellett érdemes megtekintenünk Vodice festői szépségű kis óvárosát is, amelynek jelképe a 18. században épített barokk stílusú templom. A város turisztikai élete a kikötő környékére összpontosul, ahol számos étterem és kávézó bőséges kínálattal várja vendégeit. Több szálloda, apartman és egy új, központi helyen található kemping minden igényt kielégítő szállással várja vendégeit. Jó vásárlási lehetőséget biztosítanak a kisebb üzletek, valamint egy nagyobb szupermarket is, amely Horvátország legalacsonyabb áraival hirdeti magát. A buszpályaudvarról naponta többször indulnak járatok Zadarba, Splitbe, Sibenikbe, Murterbe, illetve a közelebb és távolabb lévő városokba egyaránt. A kikötőből naponta 2-4 alkalommal is utazhatunk a Zlarin- és Prvic-szigetre. Vodicéből csodás sétát tehetünk a két kilométerre levő Tribunjba, amelynek városmagja egy szigeten terül el. Itt a hangulatos, régi halásztelepülés mellett csodálatos fürdőzésben lehet részünk.
Vodice a vízről kapta a nevét (voda – víz, vízforrás) ezzel utalván a környék vízkészletére és termékenységére. Kerámia edények- és földművelő szerszámok maradványaival bebizonyították, hogy a jelenlegi Vodice környékén már a vaskortól folyamatosan élnek. Az ókorban Arausa néven tartották számon a települést. A gazdag vízkészlet és jól megművelhető termőföldek miatt, hamar kialakult a mezőgazdaság, az olajbogyó és szőlőtermesztés.
1646-ban lejöttek a törökök a hegyről, tábort vertek Vodice mellett és megtámadták a várost. A támadás előestéjén a horvát-velencei csapatok vezetője Petar Mesalinic egyik kezében karddal, másik kezében egy feszülettel végigjárta a csapatot és Szűzanyához imádkozott. Hajnalban Ibrahim Pasa 4000 lovassal megtámadta Vodice városát. A védők hajókra menekültek amiket egy zadari kereskedő küldött Vodice védelmére, majd a szerencse a védők mellé állt. Megtartották a várost és visszaverték a török támadást.
Elhladtunk Tribunj mellett, ahol egy kis hegy tetején templom látható. Azt gondoltam, hogy visszafele benézünk, de mint utóbb kiderült, sajnos nem maradt rá idő. Na majd legközelebb, ugyanis készülünk Sibenikbe. :)
Az út kellemesnek mondható, nem volt benne túl meredek rész. Jól tekerhető emelkedők és nem veszélyes lejtők váltották egymást. Egészen hamar elértük úticélunkat.
Amint lehetett, lementünk a partra, hogy semmiképpen ne mulasszuk el az aprókavicsos partszakaszt. A parti részre érve az első méteren belebotlottunk egy elektromos autópályába, amit Zalánnak ki kellett próbálnia. Nagyon élvezte. :)
Tovább kerekezve elhaladtunk bazarak, bárok, gyorsétkezdék, fagyisok tucatjai, valamit sok ezer napozó, fürdőző ember mellett. Ez a beach rész teljesen össze van épülve a szomszéd településsel, így több km hosszon található. Egy olyan helyen, ahol le lehetett fektetni 2 db törölközőt, megálltunk. :) És ez nem vicc, teljesen komolyan írtam.
Vodice, a Sibeniktől mintegy 12 kilométerre, északra fekvő üdülővároska az évek során jelentős és élénk turisztikai központtá fejlődött, amely továbbra is szép jövőnek néz elébe. A kisváros igen kedvező helyen, egy hosszan elnyúló öbölben található, amely nyugatról a Burovik-foknak, keletről pedig a Vrulja-öbölnek köszönhetően nyugodt fürdőzést és felejthetetlen vízi sportélményeket kínál. A gyönyörű strandok mellett érdemes megtekintenünk Vodice festői szépségű kis óvárosát is, amelynek jelképe a 18. században épített barokk stílusú templom. A város turisztikai élete a kikötő környékére összpontosul, ahol számos étterem és kávézó bőséges kínálattal várja vendégeit. Több szálloda, apartman és egy új, központi helyen található kemping minden igényt kielégítő szállással várja vendégeit. Jó vásárlási lehetőséget biztosítanak a kisebb üzletek, valamint egy nagyobb szupermarket is, amely Horvátország legalacsonyabb áraival hirdeti magát. A buszpályaudvarról naponta többször indulnak járatok Zadarba, Splitbe, Sibenikbe, Murterbe, illetve a közelebb és távolabb lévő városokba egyaránt. A kikötőből naponta 2-4 alkalommal is utazhatunk a Zlarin- és Prvic-szigetre. Vodicéből csodás sétát tehetünk a két kilométerre levő Tribunjba, amelynek városmagja egy szigeten terül el. Itt a hangulatos, régi halásztelepülés mellett csodálatos fürdőzésben lehet részünk.
Vodice a vízről kapta a nevét (voda – víz, vízforrás) ezzel utalván a környék vízkészletére és termékenységére. Kerámia edények- és földművelő szerszámok maradványaival bebizonyították, hogy a jelenlegi Vodice környékén már a vaskortól folyamatosan élnek. Az ókorban Arausa néven tartották számon a települést. A gazdag vízkészlet és jól megművelhető termőföldek miatt, hamar kialakult a mezőgazdaság, az olajbogyó és szőlőtermesztés.
A római időkben különböző tározókban összegyűjtötték az esővizet, amit későbbiekben ivóvízként hasznosítottak.
1412-ben a Velencei Köztársaság fennhatósága alá került Vodice. Még a XV. században a regionális központi település, Sibenik utasításba adta, hogy minden jelentősebb településen erődöt kell építeni a közelgő török támadások elleni védekezésképpen. 1522-ben a törökök elfoglalták Skadrint. Skadrin elfoglalásával megnyílt az út a törökök előtt Sibenik, a Murter sziget és a további tengerparti települések felé. Velence ezt nem nézte jó szemmel csapatokat küldött erre a területre és megerősítette a városok védvonalát.
Vodice köré erős várfalat építettek, három őrtoronnyal. A házakat szorosan egymás mellé építették, hogy csak kocsikkal ne férjenek be. A városkapu elé egy fogadót építettek. Aki Vodicébe akart bejutni, azoknak a fogadónál kellett hagyniuk a lovaikat és fegyvereiket. Ma a Városi Könyvtár található az egykori fogadó helyén.
1646-ban lejöttek a törökök a hegyről, tábort vertek Vodice mellett és megtámadták a várost. A támadás előestéjén a horvát-velencei csapatok vezetője Petar Mesalinic egyik kezében karddal, másik kezében egy feszülettel végigjárta a csapatot és Szűzanyához imádkozott. Hajnalban Ibrahim Pasa 4000 lovassal megtámadta Vodice városát. A védők hajókra menekültek amiket egy zadari kereskedő küldött Vodice védelmére, majd a szerencse a védők mellé állt. Megtartották a várost és visszaverték a török támadást.
A török veszély elmúltával virágzásnak indult Vodice. A falakat és őrtornyokat lebontották, a kiváló minőségű kőtömböket a házak építésére használták fel és elkezdtek a várfalon kívülre is építkezni. Sajnos ma már csak találgatni lehet, hol voltak eredetileg a városfalak, mert teljesen lebontották őket. Az egyik őrtorony, a Coric a mai napig megtalálható az óvárosban.
Vodice fejlődése a mai napig tart. Turizmusa, idegenforgalmi látványosságai minden igényt kielégítenek.
Elhladtunk Tribunj mellett, ahol egy kis hegy tetején templom látható. Azt gondoltam, hogy visszafele benézünk, de mint utóbb kiderült, sajnos nem maradt rá idő. Na majd legközelebb, ugyanis készülünk Sibenikbe. :)
Az út kellemesnek mondható, nem volt benne túl meredek rész. Jól tekerhető emelkedők és nem veszélyes lejtők váltották egymást. Egészen hamar elértük úticélunkat.
Amint lehetett, lementünk a partra, hogy semmiképpen ne mulasszuk el az aprókavicsos partszakaszt. A parti részre érve az első méteren belebotlottunk egy elektromos autópályába, amit Zalánnak ki kellett próbálnia. Nagyon élvezte. :)
Tovább kerekezve elhaladtunk bazarak, bárok, gyorsétkezdék, fagyisok tucatjai, valamit sok ezer napozó, fürdőző ember mellett. Ez a beach rész teljesen össze van épülve a szomszéd településsel, így több km hosszon található. Egy olyan helyen, ahol le lehetett fektetni 2 db törölközőt, megálltunk. :) És ez nem vicc, teljesen komolyan írtam.
A fiúk játszottak, matracoztak jól érezték magukat.
Zalán fél 4 körül éhes lett, apa elszaladt pekarnát vásárolni. Ismét előkerültek a páncélosok és megebédeltünk. :) 5óra körül elkezdtünk csomagolni, összepakolni és nyeregbe pattantunk. Még nem hazafelé vettük az irányt , hanem Srima irányába. Körbenéztünk arra is, majd hazaindultunk. A parti szakaszon kerekeztünk, hogy a Zalán még egyszer tudjon autózni.
Megettük a napi fagyi adagunkat is, és gyorsabb sebességbe kapcsoltunk. Az út számomra visszafelé is kellemesen tekerhető volt.
8 óra körül már a vacsora készült. Apa grillezte a husit, én pedig krumplit sütöttem. Mire jóllaktunk, már 21:45 volt. Fürdés és alvás következett. :)
A mai túránk 33,49 km volt.
Megettük a napi fagyi adagunkat is, és gyorsabb sebességbe kapcsoltunk. Az út számomra visszafelé is kellemesen tekerhető volt.
8 óra körül már a vacsora készült. Apa grillezte a husit, én pedig krumplit sütöttem. Mire jóllaktunk, már 21:45 volt. Fürdés és alvás következett. :)
A mai túránk 33,49 km volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése