SIBENIK
"Sibenik a Krka folyó Adriai-tengerrel való találkozásánál fekszik. A többi dalmáciai várostól eltérően, melyeket illírek, görögök, vagy rómaiak alapítottak, az 51 ezer lakosú, Horvátország 3. legnagyobb kikötővárosának számító Sibeniket horvát törzsek hozták létre, de nem ismert, hogy pontosan mikor. A többi horvát városhoz annyiban hasonlít Sibenik történelme, hogy ez is tartozott Velencéhez. A számos műemléken kívül (köztükHorvátország egyik legjelentősebb műemléke, az UNESCO Világörökségi listáján szereplő székesegyház), melyeken nyomon követhetjük a középkori városfejlődés állomásait, Sibenik csodás természeti környezetét is élvezhetjük - a tenger felöl számos kis sziget, a szárazföldön pedig a csodás Krka Nemzeti Park övezi a várost, ráadásul a Kornati Nemzeti Park sem fekszik innen távol.
Szent Jakab székesegyház / Sveti Jacob
Nem csak Sibenik, hanem egész Horvátország egyik legjelentősebb műemléke az UNESCO Világörökségi listáján szereplő reneszánsz székesegyház. A székesegyház szépsége, és kidolgozottsága mindenkit ámulatba ejt. A Szent Jakab székesegyház tehát ugyan reneszánsz, de mikor 1402-ben elkezdték az építkezést (bár a tervek már 1298-ban megvoltak) még velencei gótikus stílusban kezdtek neki. Ma megfigyelhetők mindkét építészeti stílus elemei. Az építkezés több mint 100 évig tartott, a katedrálist hivatalosan 1555-ben szentelték fel. Sajnos a szerb csapatok támadási a Szent Jakab székesegyházat se kímélték. De miután a horvátok sikeresen megvédték a várost a szerb ostromtól, a székesegyházat is igen gyorsan helyreállították, ma már szinte nem is látszanak a sérülések.
Erődök, és várak
Sibenik több erőddel, és várral is rendelkezik, melyekről csodás kilátás nyílik a városra, és a tengerre. Ilyenek a 70 méter magasan lévő Szent Mihály erőd, a 115 méter magas dombon álló Szent János erőd, a Subicevac erőd vagy a Szent Miklós erőd, amely az Adria egyik legerősebb erődje volt. Az erődök, és a bástyákkal erősített városfalak jelentős szerepet játszottak abban, hogy a törökök háromszori kísérletre (1570, 1647, 1659) se tudták bevenni Sibeniket."
Az első település, amit érintettünk utunk során, Tribunj vol. Az minap nem mentünk be, de ezt a mulasztást most bepótoltuk. Az óváros egy szigetre épült és egy híddal kapcsolódik a szárazföldön lévő városhoz.
 |
| A hídon... háttérben a szárazföld látszik |
Nincs rajta egy cm2 üres terület sem, minden be van rajta építve. Érdekes látvány, ugyanakkor nagyon szép. Körbe tekertük a szigetet és folytattuk utunkat Sibenik felé. A főúton mentünk, forgalmas volt. A következő megállónk a Sibeniki hídnál volt, ahol ez a látvány fogadott:
Rövid bámészkodás után folytattuk utunkat. A legelső bevásáró központnál megálltunk és bementünk az Intersparba. Vettünk hideg vizet, mert a kulacsaink kiürültek, illetve zuhanycsövet, mert a szálláson lévő eltört. A Tominak pótoltuk az elveszett szemüvegét. Amikor végeztünk, a Zalán azt mondta, hogy éhes. A közelben semmi lehetőség nem volt, így a parkolóban, a járdaszegélyre ülve ettünk egy kis szendvicset. :)
A következő megállónk a városban lévő parti sétány volt. Fagyiztunk és bámultuk a vitorlásokat.
Hamarosan tovább kerekeztünk, célunk az egyik vár volt. Az óvárosi rész telis-tele van lépcsőkkel. Így elég nehézkesen haladtunk. Próbáltam felidézni emlékeket, mert én már 14-15 évvel ezelőtt jártam itt. Sajnos nem sok mindenre emlékszem. :( A temetőre, ami fent van a hegy tetején, illetve a parkolóra, ahol rendszeresen parkoltunk.
A temetőt és a Szent Mihály várat néztük meg, és gyönyörködtünk a panorámában.
.jpg)
Zsebi lefotózta, hogyan közlekedünk a lépcsőn :)
 |
 |
Az idő elszaladt, így a strand felé indultunk, hogy a gyermekeknek is kedvezzünk. Mindketten a tengerre vágytak. Menet közben ismét lépcsőkkel gyűlt meg a bajunk, de végül egy kis kerülővel eljutottunk a Banj fürdőhelyre. Úsztak, pancsoltak, labdáztak, élvezték a vizet, ami szerintünk nem volt a legklasszabb, az eddig látogatottak közül, de ez a gyermekeket nem zavarta. Itt is elkészítettük a lábas képünket. :)
.jpg)
 |
| Repül a labda... :) |
17:40-kor ültünk nyeregbe, hogy még világosban hazaérjünk. A hídnál ismét készítettünk fotókat, nagyon szép a látvány. :)
Nem tudtunk a 8-as főúton hazatekerni,, mert lezárták és mindenkit eltereltek Srima felé. Így a vacsoránkat ott fogyasztottuk el, majd fagyiztunk is.
 |
| Ez a látvány tárult elénk a padról...
Nem sok időt töltöttünk itt, mert várt még ránk néhány km... Akkor még nem is sejtettük, hogy utunk legizgalmasabb része még hátra van... :) Tribujn és Tisno közötti úton jártunk, amikor szürküllni kezdett... Sajnos az én hátsó lámpám elromlott, a Tominak pedig fogalmam sincs, hogy hová lett, így csak a Zoli bicaján volt hátul világítás. Ezért úgy döntött, hogy a szokásos első helyét átadja és beáll sereghajtónak. :) Így került a Tomi előre, én pedig maradtam a szokásos középső helyemen. Néhány km után észrevettem, hogy a Tomi hátsó gumija lapos, szinte teljesen. Megálltunk, de nem volt rajta semmi szemmel látható változás. Felpumpálta a Zoli és bízakodtunk... Ekkor a navigáció szerint még 7,00 km állt előttünk. A reményeink hamar szertefoszlottak, mert a gumi ismét lapulni kezdett. Amikor megálltunk még 4,2 km volt hátra. Zoli azt javasolta, hogy vigyem haza a Zalánt az Ő bicajával, a Tomi eljön az enyémmel, Ő pedig hazatolja a beteg kerékpárt. A javaslatot elvetettem, a Zalán nagyon nehéz, a kerékpár ismeretlen számomra, nem kockáztatunk, ráadásul általános szabály, hogy nem válunk szét, pláne este... Ha kell, akkor hazagyalogolunk együtt, de azért bizakodtam, ha meg is kell állni pumpálni, akkor is haza tudunk tekerni.
Így is történt, a következő megállónknál már csak 2,4 km volt hátra az otthonunkig. Ezzel már eljutottunk a főútvonalról való lekanyarodásig, onnan pedig haza toltuk a cangákat.
Izgalmas befejezése volt ez a kis szösszenet a mai napnak. :)
|
 |
| Apa igyekszik a sok elégetett kalóriát pótolni :) |
 |
| Esti látkép a teraszunkról... Gyönyörűűűűűű! :) |
A mai táv: 59,8 km volt, az elégetett kalória 2.185.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése