Alpok - Lienz és környéke (az utazás és az első nap)

Kerékpáros igényeink és szokásaink átalakuláson, változáson mennek át. A családfőnk beleszerelmesedett a hegyi tekerésbe. Pillanatnyilag még nem az erdei utak, hanem az aszfalton feltekerés a vonzó számára, de ki tudja hol áll meg ez a dolog... :) Cobrankóék túravideóiból kapott kedvet és ennek hatására a  Pünkösdi ünnepeket az Alpokban,  Lienz környékén töltöttük. Hetekkel korábban a jól bevált módon, a booking.com-on lefoglalta a szállást és ahogy közeledtünk az időponthoz, egyre izgatottabban figyeltük az időjárás előrejelzéseket. Sajnos semmi biztatót nem láttunk, esőt jósoltak akkor és ott (is). Ebben az évben még nem sok szerencsénk volt e tekintetben, hiszen a húsvéti ünnepekre tervezett programot  lemondtuk a rossz idő miatt, áthelyeztük a május elsejei hosszú hétvégére. Akkor is esős, hideg idő volt és most is úgy tűnt, hogy éppen arra a néhány napra romlik el jelentősen az időjárás.

Fokozta az aggodalmamat, hogy Zalán az utazás előtt 6 nappal lebetegedett, rendkívül magas lázzal járó mandula gyulladást kapott el. Napokon keresztül 39 fok feletti láza volt, és többször hányt is. Elfogyott az 5 napra felírt antibiotikum és nem volt gyógyult, nagyon csúnyán köhögött. Visszavittem az orvoshoz, aki azt mondta, hogy a torka meggyógyult, de a tüdeje sípol... Megijedtem, de azt mondta, hogy ír neki újabb gyógyszereket és szerinte nyugodtan elutazhatunk.

A Tomi egyetemi tanulmányai sem passzoltak a foglalási időpontunkkal. Csütörtök hajnalban terveztük az indulást, neki pedig ZH-t kellett írnia csütörtökön 16 és 18 óra között. Felvette a kapcsolatot az előadóval, de sajnos nem tudta elérni Nála, hogy más időpontban írja meg. Így csupán az az egyetlen lehetőségünk maradt, hogy megkérdezzük a szállásadót, tudunk-e egy napot csúsztatni a foglaláson. Szerencsére megoldható volt.... 

Csütörtökön reggel  a Zoli is orvoshoz kényszerült, elkapta a Zalántól a betegséget :(

Ilyen előzmények után pénteken 11 óra körül útnak indultunk.... Szakadó esőben és a 750 km-es távolság alatt végig esett. Csak az alagutakban nem :D 

Városunkból Kelet-Tirol székhelyét, Lienz városát nagyon kényelmes autózással 10 óra alatt érhetjük el. Villachnál nem Olaszország irányába, hanem Spittal felé kanyarodtunk, és a városnál hagytuk el az autópályát. Ezt követően is nagyon jó minőségű főúton, csodálatos völgyben haladhatunk Lienzig.

Nyugodt és békés utazást követően, 21 óra körül érkeztünk meg. Nagyon kedvesen fogadtak a háziak. Ők az emeleten élnek és a földszinti lakást adják ki. Tiszta és rendezett, jól felszerelt az apartman és egy kis vendégváró vacsora is be volt készítve az asztalra. Nagyon kedves gesztus volt, a fiúk jól befalatozták, majd koccintottunk. :) 

Elfoglaltuk a szállásunkat és nyugovóra tértünk.

Reggel 7 óra körül ébredtem és első dolgom az volt, hogy minden ablakon kinéztem. :) Szinte már sötét volt amikor megérkeztünk, nem láttam, hogy hol vagyunk. Amit láttam az lenyűgöző volt, minden irányban! Gyönyörű üde zöld fű, még gyönyörűbb domboldalak, magas hegyek, hóval. Csak a napsütés hiányzott, felhős, borult volt az égbolt. Mivel erre számítottunk nem voltam csalódott. Az alábbi képek a szállásunk udvarán készültek: 

 Ezek után előkészítettem a reggelit, elfogyasztottuk, majd összekészültünk túrázni. Külön, hiszen külön programunk volt.  Zoli a Hochstein-t (2057m) célozta meg,

mi pedig a Dráva mentén szerettünk volna kerekezni. Innen két szálon fognak történni az események, hiszen külön töltöttük az időt, amire még nem volt példa :)  Már a felkészülés is külön történt, Zoli a hegyi utakat keresgélte, magasságot, emelkedést számolgatott, hideg és eső elleni öltözékkel készült, én pedig a folyók mentén lévő érdekességeket kerestem. 

Bár együtt indultunk és egy pár km-t együtt haladtunk, de Zolit elvitte a vágya, magához vonzotta a hegy. :) 

Hármasban kerekeztünk, nagyon kellemes volt, A Dráva parton haladtunk, egy-egy hídnál meg-meg álltunk. Ámulatba ejtően gyönyörű, nagyon gyors folyó és még sosem láttam ilyet. Köves sziklás a medre, ezért nagyon látványos a folyása. Kiválóan alkalmas rafting túrákra, láttunk is raftingosokat szép számmal.

A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal. Ebből  mindösszesen 90 km hajózható. Magyarország és Horvátország határfolyója.

Dél-Tirolban, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) között ered 1228[2] méteres magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.

Így haladtunk Leisach-ig, ahol utunkat állta egy függőleges sziklafal... :) 

Megálltunk. Jobbra vagy balra lehetett menni. Zalán enni szeretett volna, az eső pedig elkezdett esni. Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy visszafordulunk. Nem annyira élveztük a tájat, hiszen az eső esett és siettünk, hogy minél kevésbe ázzunk át. Az utunk vége tartogatott némi kalandot, mert megcéloztuk az Interspart, pékáruért. Szerettem volna minél kevesebbet a főúton menni, ezért betértünk egy parkolóba, hogy ott haladjunk tovább. Eltekertünk a végéig, ahol sajnos a vége le volt zárva és úgy tűnt, hogy vissza kell fordulni, hiszen az oldalán sem lehetett kijutni az útra, mert egy patak folyt az út és a parkoló között... Végül a patakon vittük át a kerékpárokat és a Zalánt, és pár lépés után már az áruházban is voltunk. Tomi kint maradt a bicajokkal, mi pedig gyorsan megvettük a pékárukat. Hazafelé másik utat kerestünk, az áruház hátsó részénél és meg is találtuk. Kb. 4-500 m kerékpárút, egészen a házig, ahol lakunk.... :) 

Az esős időben is hangulatos, kedves, barátságos kis városka, nagyon szimpatikus.Kelet-Tirol – Lienz

Mediterrán hangulatú Lienz Kőszeg nagyságú kisváros. Az olasz határtól 40 kilométerre, két sebes folyó, az Isel és Dráva összefolyásánál fekszik. A város főteréről feltekintve minden irányban tiszteletet parancsoló hegyek magasodnak. A város nyugati határán a 13. századi Schloss Bruck vár egy sziklakúpra épült, de Lienz számos templommal és kápolnával is büszkélkedhet. A pár napos kirándulás alatt és a hegyen számos ösvényt, különböző nehézségi fokú, kitáblázott erdei utat fedezhettünk fel.
Lienz egy középkori város Ausztriában, Tirol tartományban. A város Lienz kerület központja, egyben egész Kelet-Tirol székhelye. Az első világháborút követően három részre szakadt Tirol, ugyanis az Ausztriában maradt részek közé beékelődik Salzburg tartomány nyugati része (Dél-Tirol Olaszországé lett). A város az Isel és a Drávafolyó mellett fekszik. 1242. február 25-én nyerte el a városi rangot.
A terület sokáig kiesett Ausztria vérkeringéséből, csak 1967-ben kapcsolódott be igazán az idegenforgalomba is, amikor megépült a Felbertauern-út (Felbertauern-alagúttal egyetemben), viszont ennek volt köszönhető hogy Kelet-Tirol őrizte meg leginkább eredetiségét az országban.
A város körül számos kisebb település, falu található, ezek Lienz agglomerációjába tartoznak (Thurn, Gaimberg, Debant, Tristach, Amlach és Leisach).

Gyorsan vacsorát készítettem és éppen elkészült, amikor a Zoli is befutott. Ő így mesél a mai napról: 

"Megcsináltam életem első Big Challenge csúcsát. Ember feletti volt.......először esőt, majd hóesést hívott segítségül a hegy.....mikor már látta, hogy vesztésre áll és csak néhány pillanatra tétovázom....felhasználta az utolsó fegyverét...-2 C szelet küldött rám..... szerencsémre ekkor már csak 200m emelkedés és 1100m táv hiányzott, amit fogcsikorgatva, de leküzdöttem."

Nagyon fáradt és fázós volt, didergett, vacogott. Teljesen elázott, átfázott, kimerül. Forró zuhannyal kezdett és vacsora végére már felmelegedett. Szép teljesítmény volt, betegen, antibiotikummal a szervezetében.

Ágyba bújtunk és reggelig szunyáltunk. :)