Zalán ismét korán jelent meg a szobánkban, odabújt hozzám és szerencsére visszaaludt még egy kicsit, amit azért nem bántam, mert hosszú túrát terveztünk mára.
Még reggeli előtt bőröndbe csomagoltam a ruháinkat, csak a kerékpáros ruházatunk maradt elől.
Reggeli után átöltöztünk, elpakoltunk és kicsekkoltunk. Elkészítettük a kerékpáros csomagunkat és Zebegényt tűztük ki célul.
Reggeli után átöltöztünk, elpakoltunk és kicsekkoltunk. Elkészítettük a kerékpáros csomagunkat és Zebegényt tűztük ki célul.
Verőcén ismét szemerkélni kezdett az eső... Miért is ne, hiszen mindig esőben haladtunk át a falun, miért lett volna ez most másképp... :)
A vár fotózós helynél álltunk meg először. Kifejezetten hideg volt, az eső lába pedig lógott. Ennek ellenére készítettünk pár fotót. "Normális fotónk már van pár tucat, most egy kicsit őrült képek is készültek. :)
Nagymaroson a játszótér volt a következő állomás, ahol el is kezdett esni.
Gyorsan betértünk a Víg Matróz vendéglő fedett kerthelyiségébe. Néhány perc üldögélés után nagyon fáztunk és a tulajdonos kedves invitálására bementünk az épületbe, ahol a kandallóban tűz lobogott. El is foglaltuk a mellette lévő asztalt és amíg az ebédünket készítették, melegedtünk. :) Én rántott halat fogyasztottam rösztivel, a család többi tagja pedig pizzát. Azt azért bátran kijelenthetem, hogy az ott fogyasztott étel után sem lettem halrajongó, jól meggondolom, hogy mikor és hol fogyasztok legközelebb halat.
Nagymaroson a játszótér volt a következő állomás, ahol el is kezdett esni.
Gyorsan betértünk a Víg Matróz vendéglő fedett kerthelyiségébe. Néhány perc üldögélés után nagyon fáztunk és a tulajdonos kedves invitálására bementünk az épületbe, ahol a kandallóban tűz lobogott. El is foglaltuk a mellette lévő asztalt és amíg az ebédünket készítették, melegedtünk. :) Én rántott halat fogyasztottam rösztivel, a család többi tagja pedig pizzát. Azt azért bátran kijelenthetem, hogy az ott fogyasztott étel után sem lettem halrajongó, jól meggondolom, hogy mikor és hol fogyasztok legközelebb halat.
Mire befejeztük az étkezést az eső is elállt. Újra nyeregbe pattantunk és folytattuk utunkat égészen a következő játszótérig.
Nem sokáig maradhattunk, mert sok időt veszítettünk az eső miatt és volt még előttünk pár km. Amikor kiért a kerékpárút a főút mellé, Zalán elkezdett nyűgös lenni. Egy kicsit emelkedett az út, de azzal a sebességgel, amivel mi haladtunk talán észre sem lehetett venni. Fáradt lett, vissza akart fordulni és fejfájásra is panaszkodott.
Megálltunk pihenni és egy kicsi lelket öntöttem bele. Úgy gondoltam, hogy a 19 km-ből megtettünk már tizenötöt, akkor ezt a maradék 4 km-t leküzdjük valahogy. Sikerült rábeszélni és folytattuk utunkat. A Zebegény táblánál megálltunk fotót készíteni, ahol apa azt javasolta, hogy szerinte forduljunk vissza. Több okot is talált rá, pl, hogy véget ért a kerékpárút és a járdán kell menni, vagy azt, hogy egy nagy emelkedőre kell feltekerni és Zalánnak az nehéz lesz, időben sem állunk jól, mert még vissza is kellene érni az autóhoz. Nem ellenkeztem, pedig egy világ omlott bennem össze, hogy a hónapok óta hőn áhított kávézóba nem jutunk el, pedig nagyon vágytam rá. Hetente posztolnak a facebookon szebbnél szebb képeket a desszertekről, kávékról, az ember nyála csakúgy csorog :) , illetve élénken él bennem az élmény, amit átéltem a korábban ott fogyasztott kávék és sütik után. Szóval ezt volt ez egyetlen célom a négy napra, amit mindenképpen teljesíteni szerettem volna, mindegy volt számomra, hogy kerékpárral, vagy autóval... 18 km-t megtettünk a 19-ből... és ennyivel a cél előtt feladtuk... engedve a kérésnek, visszafordultunk.
Nem sokáig maradhattunk, mert sok időt veszítettünk az eső miatt és volt még előttünk pár km. Amikor kiért a kerékpárút a főút mellé, Zalán elkezdett nyűgös lenni. Egy kicsit emelkedett az út, de azzal a sebességgel, amivel mi haladtunk talán észre sem lehetett venni. Fáradt lett, vissza akart fordulni és fejfájásra is panaszkodott.
Megálltunk pihenni és egy kicsi lelket öntöttem bele. Úgy gondoltam, hogy a 19 km-ből megtettünk már tizenötöt, akkor ezt a maradék 4 km-t leküzdjük valahogy. Sikerült rábeszélni és folytattuk utunkat. A Zebegény táblánál megálltunk fotót készíteni, ahol apa azt javasolta, hogy szerinte forduljunk vissza. Több okot is talált rá, pl, hogy véget ért a kerékpárút és a járdán kell menni, vagy azt, hogy egy nagy emelkedőre kell feltekerni és Zalánnak az nehéz lesz, időben sem állunk jól, mert még vissza is kellene érni az autóhoz. Nem ellenkeztem, pedig egy világ omlott bennem össze, hogy a hónapok óta hőn áhított kávézóba nem jutunk el, pedig nagyon vágytam rá. Hetente posztolnak a facebookon szebbnél szebb képeket a desszertekről, kávékról, az ember nyála csakúgy csorog :) , illetve élénken él bennem az élmény, amit átéltem a korábban ott fogyasztott kávék és sütik után. Szóval ezt volt ez egyetlen célom a négy napra, amit mindenképpen teljesíteni szerettem volna, mindegy volt számomra, hogy kerékpárral, vagy autóval... 18 km-t megtettünk a 19-ből... és ennyivel a cél előtt feladtuk... engedve a kérésnek, visszafordultunk.
Zalán örült és ez az öröm segített elengedni a saját vágyamat. A főút mellett vezető kerékpárút nagy része lejtett, így elég gyorsan visszatértünk az erdős részre.
A fiúk játszottak, ki halad elől játékot, így gyorsan a nagymarosi játszótéren találtuk magunkat. Kicsit hosszabb időt töltöttünk itt, hogy Zalán kellően fel tudjon töltődni. Már éppen indulni készültünk, amikor hányni kezdett... :( Akkor jutott eszembe, hogy fejfájásra panaszkodott.... amikor fáj a feje, gyakran hány... most is... és nem gondoltam rá... eszembe sem jutott, hogy hányhat is.... Nagyon sajnáltam és nagyon mérges voltam magamra... volt nálunk fájdalom csillapító, tudtam volna neki adni, ha eszembe jut...
A fiúk játszottak, ki halad elől játékot, így gyorsan a nagymarosi játszótéren találtuk magunkat. Kicsit hosszabb időt töltöttünk itt, hogy Zalán kellően fel tudjon töltődni. Már éppen indulni készültünk, amikor hányni kezdett... :( Akkor jutott eszembe, hogy fejfájásra panaszkodott.... amikor fáj a feje, gyakran hány... most is... és nem gondoltam rá... eszembe sem jutott, hogy hányhat is.... Nagyon sajnáltam és nagyon mérges voltam magamra... volt nálunk fájdalom csillapító, tudtam volna neki adni, ha eszembe jut...
Látszólag jobban lett, folytatás sem ígérkezett, így elindultunk. Nem volt nyűgös, nem volt hisztis, haladtunk szépen. Időnként engedélyt kért vakarózni, inni, pihenni.
Olyankor megálltunk pár pillanatra és már haladtunk is tovább. Verőcén a játszótéren volt a következő hosszabb megállónk.
Jól érezte magát, szívesen játszott. Ott kaptam Tőlük anyák napi virágot, melyet útközben téptek le az útra kihajló orgonákról. Nagyon aranyosak voltak, jól esett, imádom Őket!!!!!!!! :)
Olyankor megálltunk pár pillanatra és már haladtunk is tovább. Verőcén a játszótéren volt a következő hosszabb megállónk.
Jól érezte magát, szívesen játszott. Ott kaptam Tőlük anyák napi virágot, melyet útközben téptek le az útra kihajló orgonákról. Nagyon aranyosak voltak, jól esett, imádom Őket!!!!!!!! :)
Már csak 2 km-re volt az autónk, felkerekedtünk, hogy mielőbb elérjük. 18:10 -re értünk oda és 19 óra lett, mire be- és felpakoltunk mindent. 5-6 km-t haladtunk amikor Zalán már álomba is merült... :)
A táv 36,23 km volt, Zalán új egyéni csúcsa, :) Gratulálok neki, igazán ügyes!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése